Ugrás a fő tartalomra

7 dolog (a vidéki stílusról és) rólam

...meg még néhány csacskaság. Az Otthon vidéken blog írója kedvesen érdeklődött utánam, illetve beválasztott a lánckérdés résztvevői közé, így segített a témaválasztásban is. Köszönöm, Lili!

1. Bár próbálok okosan és takarékosan háztartást vezetni, a következő termékeknek nehezen tudok ellenállni, és ha megtehetném, folyamatosan hegyekben állnának itthon: aszalt gyümölcsök, mandula, teák, folyékony szappan (?!), kecsketejes szappan, Cserpes joghurt, áfonya, mindenféle müzli, étcsokoládé, és, ha jobban belegondolok, tejcsokoládé.


2. Az egyik legfontosabb témám idén a való életben is, a blogon is: country in the city, avagy: hogyan illeszthető a vidékies stílus városi otthonba?

3. Country blog ide, country blog oda, a saját lakásunk még igencsak hagy kívánnivalót maga után. Ennek egyik oka, hogy sok örökölt (nagyon nem vidékies, hanem polgári stílusú) holmink van, és minden családtagunk gyűjtögető típus. Hogy ennek a gyűjtögetésnek mik a pozitív hozadékai? Például az egyik urbánus felmenő által készített népies faragott falidísz, konyhánk szerves része.

4. A saját otthonunkból legfeljebb részleteket vagyok képes megosztani itt, a blog felületén - ahogyan a családi életünk, úgy ez is túlságosan intim téma és szféra ahhoz, hogy közzétegyem. Mások saját otthonát (és magánéletét...) bemutató sorozatait viszont érdeklődéssel olvasom.

5. Imádom a baklavát (is). Kimondottan édesszájú vagyok, kedvenceim még a cakkos piteformában sült almás/áfonyás sütemények.
6. A reggeli tejeskávém elfogyasztása közben nem (nagyon) lehet hozzám szólni.

7. Több vidékies irányzat - a mindenhol csipkés-álantik-rozsdás-koptatott, a levendulás-dekupázsos, a farönkös-rusztikus - meglehetősen távol áll tőlem. Bocs.



Hamarosan én is megkérdezek másokat!




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…

Bérelni vagy venni? - avagy: kell-e saját nyaraló? (1. rész)

Bő egy évvel ezelőtt már biztosak voltunk abban, hogy nekünk kell egy saját ház. Persze, mondták a haverok a játszótéren, hogy a gereblyézésnél és a fűnyírásnál másképp fogom majd ezt látni, de én egyre hajtogattam: ide nekem azt a... birtokot. Majd én tudom, hogy mit hogyan fogok ott csinálni. Azóta azért a birtok néha visszanyal visszakérdez: bírtok?

Néha eléggé nehezen bírjuk, szó se róla. És a gereblyézés meg a fűnyírás... egen.
Tudom, hogy ez tipikus hitvita: annak jobb, akinek nincs a saját házzal gondja, vagy annak jobb, aki többszörös ingatlantulajdonos?
A mi szemszögünkből így fest a dolog (most csak az első adagot osztom meg, sok további tapasztalattal jövök még):

A bérelt nyaraló
Családos életem legszebb emlékei közé tartozik az a néhány Vas és Zala megyei pihenő, amelyet fantasztikus vendéglátók nagyszerű szálláshelyein töltöttünk. Két vendégházban is úgy érezhettük, hogy megtaláltuk a tutit. Annyira, hogy vissza is fogunk még menni.
Vannak azért hátulütői is, csak ezeket m…