Ugrás a fő tartalomra

Házak, kutyák, macskák I.

A tegnapi dekooderes szösszenetembe is a rettentően tehetséges Rebekka blogjából válogattam a fotókat - ma pedig a grafikus munkáinak egy részét szeretném bemutatni. Keretezhető, mesekönyvbe illő, sosem szirupos "ház-portréi" a tulajdonosok igényei szerint készülnek: ha a lakók azt mondják, kell egy mókus a képre, mert gyakran jár arra, akkor Rebekka odafesti. A házikedvencek pedig természetesen minden esetben ott virítanak. Nagyon jó ötlet, ajándéknak is ideális - "csak" egy jó fénykép és egy házmániákus grafikus kell hozzá. Beugrott a Frakk is; róla itt írtam.


















Szépek, ugye?

(forrás)



Megjegyzések

  1. Nagyon Szépek és a visszafogott paszteles jellegű színek teljesen lenyűgöztek :)

    VálaszTörlés
  2. Ügyesek a grafikák és el tudom képzelni, hogy a tulajdonosoknak sok örömöt is okoz ha le van rajzolva/festve az otthonuk. Ugyanakkor nekem az volt az érzésem, hogy egy kicsit “twee” az egész. Nem tudom lefordítani, talán a ‘túl cuki’ lenne a legközelebb. Igazad van, nem szirupos, de akkor is valahogy nem az én stílusom. Persze ez teljesen szubjektív itélet, valószinüleg egyedül leszek vele. Ja, és itt van a link az egyik geoládámhoz, amit én raktam ki (ez is a hobby-jaim közé tartozik) és ha megnézitek baloldalt a fényképeket, van két festmény. A paraszt barokk ház már sajnos összedõlt, de abból a négy házból a másik képen három az enyém. Ez az egyszerü, paraszti stílus viszont jó nálam.
    http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3866

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Probáltam bejutni hozzád de ezt irta

      A kért Blogger-profil nem jeleníthető meg. Sok Blogger-felhasználó még nem tette nyilvánossá a profilját.

      Ha Blogger-felhasználó vagy, javasoljuk, hogy biztosíts hozzáférést a profilodhoz.

      Így akkor,hogy nézik meg a bloggodat mások?:)

      Törlés
    2. emiGrants,

      ma tanultam egy szót: twee!! most már mindig ezekhez a képekhez fogom kötni :)

      Törlés
    3. country komfort - megnéztem egy online szótárban a ‘twee’ jelentését és magyarra egy sem tudta lefordítani. Az értelmezõ szótár definícióját ide másolom Neked. Mivel a ‘quaint’ szót is használta a definíció, így azt is megnéztem. Cheers!

      Twee - adjective Chiefly British .
      affectedly dainty or quaint
      Origin: 1900–05; apparently reduced from tweet (perhaps via pronunciation twiʔ ), mimicking child's pronunciation of sweet

      Quaint - adjective, quaint•er, quaint•est.
      1. having an old-fashioned attractiveness or charm; oddly picturesque: a quaint old house.
      2. strange, peculiar, or unusual in an interesting, pleasing, or amusing way: a quaint sense of humor.
      3. skillfully or cleverly made.
      4. Obsolete . wise; skilled.
      Origin: 1175–1225; Middle English queinte < Old French, variant of cointe clever, pleasing ≪ Latin cognitus known (past participle of cognōscere; see cognition)

      Törlés
    4. Köszönöm! jó egynyelvű szótárból is, úgyis mindennapos jelenség, hogy csak közelítőleg tudok lefordítani valamit, és ugye, nem azért, mert nem értem. A "quaint"-et ismertem, a) az irodalomból; b) a házas magazinjaimból, ahol a "kitschy" 'giccses' dekorációknál is előszeretettel használják...

      Törlés
  3. Kedves éva white vintage!
    Nem tudtam, hogy a blogomat szeretnéd megnézni, de annak oka van, hogy nem nyilvános a profilom. A country komfort és ezek szerint Te is úgy blogoltok, hogy az direct publikus, ami OK, de az enyém az inkább csak a családomnak meg a közeli barátaimnak való. Ezért nem tettem a profilomat nyilvánossá. Attól még ha sikerül rátalálnod magára a blogra, azt megnézheted, sõt ha megírod nekem, hogy mi érdekel, akkor el is igazítlak rajta. Igaz, hogy csak akkor fogod hasznát venni ha tudsz angolul, mert az én blogom angolul megy. Ugyanakkor, ha azon a linken amit itt, az elõzõ megjegyzésembe beírtam meg szeretnéd nézni azt a festményt amirõl írtam, ahhoz a link teljesen OK.

    VálaszTörlés
  4. Megnéztem az emiGrats ajánlotta linket, szerintem a két stílust nem lehet összehasonlítani!Mindkettő egyedi, hangulatos, de más a háttere! Azt hiszem Rebekka alkotásai az angolszász-amerikai "country-painting" technikához hasonlítható inkább. Az ezzel a technikával készült alkotások nem kimondottan árasztanak autentikus falusi hangulatot, egyszerűen csak az otthonosság érzése árad belőlük. Sajnos nálunk ez a fajta festési technika semmilyen hagyománnyal nem rendelkezik....Viszont az olaszok hihetetlen szinten "űzik", ha egyszer lesz pénzem és időm biztosan elutazok egy festőkurzusra hozzájuk...:-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…

Saját kútfő (1. rész)

Megvettük a házat másfél évvel ezelőtt, és annyira naivan bólintottunk egy csomó hiányosságára, hogy ma már csak mosolyogni tudok rajta. Derékmagasságig vizesedik a fal? Semmi gond, majd ezzel kezdjük! Lóg a nyári konyha ajtaja a zsanérról? Hát, igen, érthető, nem mai csirke már. Nincs teteje a kútnak? Persze, azt sem fogjuk így hagyni. 

Hogy is hagynánk így.
Ez a csillogó szemű, felújításra kiéhezett, elhamarkodottan sokat vállaló hozzáállásom - a korlátozott anyagi lehetőségekkel párosítva - azóta sok fejtörést okozott saját magamnak, de szerencsére, a kút még a könnyebben teljesíthető feladatok közé tartozott. És már nagyon bökte a szemem a téglákkal lenyomott, ferdén odacseszett ráhelyezett paladarab is.
"Csak" anyag kellett hozzá - és ember. 
Mondom, naïveté...
Volt terv a fejemben, le is rajzoltam filccel, khm, perspektivikusan, egy darab papírra, aztán finomítottam rajta, győzködtem a kiszemelt embert, hogy menni fog ez neki, a gyerekeket pedig minden sétánál figyelmez…

Hidegburkolat: a győztesek I.

Vettem a bátorságot: a házban egyik este a telefon kijelzőjén látható kép alapján választottam ki a fürdőkbe kerülő padlólapok közül a két befutót úgy, hogy nem láttam őket bemutatóteremben. Merész, majdhogynem vakmerő módszer, ugye? 

Csak saját felelősségre szabad ilyet csinálni! 
Nem nagyon okos dolog akkora horderejű döntést, mint amilyen az éveken át nézendő hidegburkolatok kiválasztása, online meghozni, de az a helyzet, hogy az előző burkolatos bejegyzésekben (1. rész & 2. rész) taglalt, bemutatótermekben gyűjtött inspirációkat így absztraháltam (vagy mi), a rendelési idők miatt ki akartam mondani az utolsó szót és hát, állati jó szemem van. Nem bántam meg a választásaim, sőt. 
Tudtam, hogy szofisztikált, időtálló, nem vibráló, nem túlzottan markáns vagy túl divatos mintájú, alapszínüket tekintve mindenképpen világos lapokat akarok (a fő fürdőszoba eléggé sötét), ha lehet, kis csavarral, mert a visszafogottan vízparti stílusú nyaralóba ez belefér. Így lett egy pici poén is, és…