Ugrás a fő tartalomra

Házak, kutyák, macskák I.

A tegnapi dekooderes szösszenetembe is a rettentően tehetséges Rebekka blogjából válogattam a fotókat - ma pedig a grafikus munkáinak egy részét szeretném bemutatni. Keretezhető, mesekönyvbe illő, sosem szirupos "ház-portréi" a tulajdonosok igényei szerint készülnek: ha a lakók azt mondják, kell egy mókus a képre, mert gyakran jár arra, akkor Rebekka odafesti. A házikedvencek pedig természetesen minden esetben ott virítanak. Nagyon jó ötlet, ajándéknak is ideális - "csak" egy jó fénykép és egy házmániákus grafikus kell hozzá. Beugrott a Frakk is; róla itt írtam.


















Szépek, ugye?

(forrás)



Megjegyzések

  1. Nagyon Szépek és a visszafogott paszteles jellegű színek teljesen lenyűgöztek :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, Ancsa - nekem is tetszik a stílusa!

      Törlés
  2. Ügyesek a grafikák és el tudom képzelni, hogy a tulajdonosoknak sok örömöt is okoz ha le van rajzolva/festve az otthonuk. Ugyanakkor nekem az volt az érzésem, hogy egy kicsit “twee” az egész. Nem tudom lefordítani, talán a ‘túl cuki’ lenne a legközelebb. Igazad van, nem szirupos, de akkor is valahogy nem az én stílusom. Persze ez teljesen szubjektív itélet, valószinüleg egyedül leszek vele. Ja, és itt van a link az egyik geoládámhoz, amit én raktam ki (ez is a hobby-jaim közé tartozik) és ha megnézitek baloldalt a fényképeket, van két festmény. A paraszt barokk ház már sajnos összedõlt, de abból a négy házból a másik képen három az enyém. Ez az egyszerü, paraszti stílus viszont jó nálam.
    http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3866

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Probáltam bejutni hozzád de ezt irta

      A kért Blogger-profil nem jeleníthető meg. Sok Blogger-felhasználó még nem tette nyilvánossá a profilját.

      Ha Blogger-felhasználó vagy, javasoljuk, hogy biztosíts hozzáférést a profilodhoz.

      Így akkor,hogy nézik meg a bloggodat mások?:)

      Törlés
    2. emiGrants,

      ma tanultam egy szót: twee!! most már mindig ezekhez a képekhez fogom kötni :)

      Törlés
    3. country komfort - megnéztem egy online szótárban a ‘twee’ jelentését és magyarra egy sem tudta lefordítani. Az értelmezõ szótár definícióját ide másolom Neked. Mivel a ‘quaint’ szót is használta a definíció, így azt is megnéztem. Cheers!

      Twee - adjective Chiefly British .
      affectedly dainty or quaint
      Origin: 1900–05; apparently reduced from tweet (perhaps via pronunciation twiʔ ), mimicking child's pronunciation of sweet

      Quaint - adjective, quaint•er, quaint•est.
      1. having an old-fashioned attractiveness or charm; oddly picturesque: a quaint old house.
      2. strange, peculiar, or unusual in an interesting, pleasing, or amusing way: a quaint sense of humor.
      3. skillfully or cleverly made.
      4. Obsolete . wise; skilled.
      Origin: 1175–1225; Middle English queinte < Old French, variant of cointe clever, pleasing ≪ Latin cognitus known (past participle of cognōscere; see cognition)

      Törlés
    4. Köszönöm! jó egynyelvű szótárból is, úgyis mindennapos jelenség, hogy csak közelítőleg tudok lefordítani valamit, és ugye, nem azért, mert nem értem. A "quaint"-et ismertem, a) az irodalomból; b) a házas magazinjaimból, ahol a "kitschy" 'giccses' dekorációknál is előszeretettel használják...

      Törlés
  3. Kedves éva white vintage!
    Nem tudtam, hogy a blogomat szeretnéd megnézni, de annak oka van, hogy nem nyilvános a profilom. A country komfort és ezek szerint Te is úgy blogoltok, hogy az direct publikus, ami OK, de az enyém az inkább csak a családomnak meg a közeli barátaimnak való. Ezért nem tettem a profilomat nyilvánossá. Attól még ha sikerül rátalálnod magára a blogra, azt megnézheted, sõt ha megírod nekem, hogy mi érdekel, akkor el is igazítlak rajta. Igaz, hogy csak akkor fogod hasznát venni ha tudsz angolul, mert az én blogom angolul megy. Ugyanakkor, ha azon a linken amit itt, az elõzõ megjegyzésembe beírtam meg szeretnéd nézni azt a festményt amirõl írtam, ahhoz a link teljesen OK.

    VálaszTörlés
  4. Megnéztem az emiGrats ajánlotta linket, szerintem a két stílust nem lehet összehasonlítani!Mindkettő egyedi, hangulatos, de más a háttere! Azt hiszem Rebekka alkotásai az angolszász-amerikai "country-painting" technikához hasonlítható inkább. Az ezzel a technikával készült alkotások nem kimondottan árasztanak autentikus falusi hangulatot, egyszerűen csak az otthonosság érzése árad belőlük. Sajnos nálunk ez a fajta festési technika semmilyen hagyománnyal nem rendelkezik....Viszont az olaszok hihetetlen szinten "űzik", ha egyszer lesz pénzem és időm biztosan elutazok egy festőkurzusra hozzájuk...:-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…