Ugrás a fő tartalomra

1 konyha - 30+ fotó

Vidékies, vintage, miközben néhány elemében ipari és modern is: ezek a szavak jutottak eszembe Ingrid konyhájáról, amely egy 1925-ben épült házban található, Norvégiában. Én is vágyom arra, ami Ingridnek megadatott: egy visszafogott, mégis vicces és stílusos konyhára, egy régi házra, szuper fotómasinára, és arra, hogy a részletgazdag házam a kimeríthetetlen fotótémám lehessen - a macska táljától a szappanadagolóig, a lámpacserétől az aioli-mártásig. Jó hely. A K betű pedig mi mást jelenthetne: kjøkken!













Megjegyzések

  1. Nagyon örülök, hogy láthattam ezt a szuper, jól felszerelt hangulatos konyhát. Azt hiszem mindannyiunk vágyálma, hogy ilyen konyhában főzünk finomabbnál finomabb ételeket.
    Mégis azt mondom, hogy a saját anyagi lehetőségeinkhez mérten próbáljuk sok sok ötlettel kialakítani azt a környezetet, ahol a nap jó részét töltjük.
    A képekért köszönet, imádom látni, hogy mások hogyan csinálják.

    VálaszTörlés
  2. Hat ez nagyon tetszett nekem, leginkabb a sok feny, a szep szinek (nem felt a sok elenk szintol!) es a letisztult vonalak, otthonias erzes miatt. Egesz elkapott a feltekenyseg es ugy dontottem, hogy en is csinalok egy par kepet az en konyhamrol. Semmi flanc, semmi beallitas, csak ahogy most eppen kinez. Roy eppen elkezdte csinalni az o kedvencet a Rhubarb crumble-t amit kb. ugy lehet leforditani, hogy rebarbara pite. Mivel egy 100 eves paraszthazban eleg falatnyiak az ablakok, nalunk mindig sotet van, meg akkor is ha sut a nap. Ez teljesen mas hangulatot ad, mint egy modern, nagy ablakos szoba, de az is tud otthonossagot, nagyon huvoset es telen meleget adni. A kepekhez, sajnos, vakuzni kellett, kulonben nem lattatok volna belole semmit. Akit erdekel ezen a linken vannak:
    http://www.facebook.com/media/set/?set=a.10150967279517578.491667.699447577&type=3&l=60f139c03a

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szeretném látni, de sajnos valami prücök van, mert nem jön be.
      Tegnap csináltam én is éppen a konyhámról pár képet, nem munkaközben, hanem miután elpakoltam az ebéd romjait, elmosogattam. Nem tettem fel sehova, még gondolkodom.

      Törlés
    2. Kedves emiGrants,

      nagyon szép lett a fotósorozat, és örülök, hogy ilyen nemes formát öltött a "féltékenység", amit először éreztél a képek láttán! Micsoda fűszergyűjteményed van - és igazán otthonos az étkezőrész, a tálalórész, a főzőrész... ráadásul jó nagy a tér!

      Törlés
  3. Neska! Talan az lehetett a baj, hogy kihagytad az a reszt ami a masodik sorba szorult. Amikor ramesz az egerrel azt is jelold ki es ahogy bemasolod az egeszet a bongeszodben, akkor bejonnek a kepek. Most probaltam ki es mukodik. :-)

    VálaszTörlés
  4. Kedves EmiGrants,
    Köszönöm szépen, hogy leírtad, sajnos valamit nem jól csinálok, mert kijelölöm mind a két sort, Ctrl+V-vel rögzítem, majd a böngészőbe Ctrl+V-vel bemásolom, de azt írja ki, hogy nem megfelelő dokumentum, ellenőrízzem a szavakat és a számokat. Bármennyire szeretném megnézni nem jó valami. Köszönettel Neska

    VálaszTörlés
  5. Bocsika, természetesen Ctrl C- vel rögzítetteem a kijelölést. Elnézésedet kérem. Neska

    VálaszTörlés
  6. EmiGrants, Sikerült megnézni a feltöltött képeket. Azt hiszem még sokszor meglátogatom, mert nagyon tetszik.
    Gratulálok, csodás és nagyon hangulatos a konyhád.

    VálaszTörlés
  7. És persze jó néhány képen fel-feltűnik Marimekko cuccok, és persze a skandináv (finn) kultuszfigura: Moomin!!!
    Tetszik! :)

    VálaszTörlés
  8. Neska! Örülök, hogy tetszik. Pedig semmi dizájn nem volt benne. Kivéve persze azt, hogy mindig vágytam egy valódi angol vidéki konyhára. Ez tapasztalatom szerint leginkább abból áll, hogy a konyha közepén legyen egy nagy hosszú asztal, olyan, amilyenbõl a Harry Potter iskolájában a kantinban volt egy pár és, hogy olyan vidékies bútorok meg kacatok is legyenek. Az asztalt Roy megcsinálta (mert õ ügyes), a kacatokat meg én szereztem be itthon is meg Angliában is, manapság már túl sok van belõlük. Persze vágytam én még Belfast mosogatóra meg egyéb flancos dolgokra is, hogy az AGA utáni vágyaimról ne is beszéljünk, de ilyesmit itthon nehéz beszerezni, meg ugye milliomosok se vagyunk!  Mindegy, úgy érzem, hogy a legetõségekhez képest egész jó lett. Férjem, aki angol, mindig is vágyott valódi tégla padlóra is, de aztán Bramac tégla utánzat lett belõle. Sajnos dög nehéz tisztán tartani, mert a valódi falusi élet kosszal is jár. Ha jó idõ van, akkor a nyitott ablakon ajtón jön be a kosz, ha rossz, akkor meg jön a sár. De azért én imádom a vidéki életet meg a 3000 négyzetméteres kertemet. Roy kedvence a saját pálinkája, nekem a veteményes kert stb., stb. A lényeg az, hogy jól érezze benne magát az ember, és ez nálunk 100%-ban megvan!

    VálaszTörlés
  9. EmiGrants! Köszönöm a megtisztelő soraidat. Ma megint látogatója voltam a nagyon sok eredeti ötlettel berendezett konyhádnak. Tudom az anyagiak korlátot szabnak a vágyainknak, mégis sikerült ízlésesen berendezned. Tudom mivel jár egy kertes házban lakni. Nekem is szerencsém van, sikerült a harmadikról lejönni 27 év után. Most mi is kertészkedünk, és van egy pár db tyúkocskánk is. "Imádom a vidéki életet" írod, nos ezzel én is így vagyok, talán ezért lettünk ennek a blognak a rajongói. Én most találtam rá, nagyon örülök neki. Reggel ez az első, hogy megnézem. Sok szépséget találok itt.
    Én is igyekszem természetes anyagok felhasználásával hangulatossá kényelmessé tenni otthonomat. Talán rakok még fel egy pár képet a dolgaimról. Sok albumom van már az indafotón, ha érdekel megírom. Köszönettel Neska.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Neska! Megnéztem a csuhébabáidat meg a képeket is – hát ezek igazán csodásak. Valódi müvész vagy. Bár én tudnék ennyire kreatív lenni! Ha megküldenél egy linket az Indafotón fent levõ képeidrõl, nagyon szívesen megnézném.

      Törlés
  10. EmiGrants, köszönöm szépen, hogy érdeklődsz és tetszenek a "műveim".
    Amennyiben többet is szeretnél látni, csak annyit kell beírni a google keresőjébe, hogy
    ági mama
    Ezuán már jönnek az indafotón levő albumaim.
    Amelyik kézművességet sugall, arra kattintsál rá.
    Elég sok mindennel foglalkozom. Sokat már elrejtettem pl. a téli dekor karácsony Advent témájúakat, de ha majd érdekel nyilvánossá teszem. Üdv. Neska Ott Ági mama.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…

Saját kútfő (1. rész)

Megvettük a házat másfél évvel ezelőtt, és annyira naivan bólintottunk egy csomó hiányosságára, hogy ma már csak mosolyogni tudok rajta. Derékmagasságig vizesedik a fal? Semmi gond, majd ezzel kezdjük! Lóg a nyári konyha ajtaja a zsanérról? Hát, igen, érthető, nem mai csirke már. Nincs teteje a kútnak? Persze, azt sem fogjuk így hagyni. 

Hogy is hagynánk így.
Ez a csillogó szemű, felújításra kiéhezett, elhamarkodottan sokat vállaló hozzáállásom - a korlátozott anyagi lehetőségekkel párosítva - azóta sok fejtörést okozott saját magamnak, de szerencsére, a kút még a könnyebben teljesíthető feladatok közé tartozott. És már nagyon bökte a szemem a téglákkal lenyomott, ferdén odacseszett ráhelyezett paladarab is.
"Csak" anyag kellett hozzá - és ember. 
Mondom, naïveté...
Volt terv a fejemben, le is rajzoltam filccel, khm, perspektivikusan, egy darab papírra, aztán finomítottam rajta, győzködtem a kiszemelt embert, hogy menni fog ez neki, a gyerekeket pedig minden sétánál figyelmez…

Hidegburkolat: a győztesek I.

Vettem a bátorságot: a házban egyik este a telefon kijelzőjén látható kép alapján választottam ki a fürdőkbe kerülő padlólapok közül a két befutót úgy, hogy nem láttam őket bemutatóteremben. Merész, majdhogynem vakmerő módszer, ugye? 

Csak saját felelősségre szabad ilyet csinálni! 
Nem nagyon okos dolog akkora horderejű döntést, mint amilyen az éveken át nézendő hidegburkolatok kiválasztása, online meghozni, de az a helyzet, hogy az előző burkolatos bejegyzésekben (1. rész & 2. rész) taglalt, bemutatótermekben gyűjtött inspirációkat így absztraháltam (vagy mi), a rendelési idők miatt ki akartam mondani az utolsó szót és hát, állati jó szemem van. Nem bántam meg a választásaim, sőt. 
Tudtam, hogy szofisztikált, időtálló, nem vibráló, nem túlzottan markáns vagy túl divatos mintájú, alapszínüket tekintve mindenképpen világos lapokat akarok (a fő fürdőszoba eléggé sötét), ha lehet, kis csavarral, mert a visszafogottan vízparti stílusú nyaralóba ez belefér. Így lett egy pici poén is, és…