Ugrás a fő tartalomra

Vidéken pihenni volna jó

"Egy csipetnyi luxus" - hú, de utálom az ilyen szépítő, elcsépelt címeket! Mégis eszembe jutott, mert a mai vidéki szálló pontosan a sokunk számára elérhetetlen nívót testesíti meg, árfekvése pedig nyilván majdnem a kifizethetetlen kategóriába tartozik. Miért jók mégis az ilyen képek, a képzeletbeli kirándulások? Mert elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy mitől érezzük magunkat igazán jól, mi is a luxus nekünk - mondjuk, egy hosszú hétvégén. Vigyázat! Az én kis közhelyeim és személyes apróságaim jönnek. Imádom őket, és egyre jobban tudom őket értékelni.

A fő kényeztetésfaktorok:

- együtt lenni életem értelmeivel;
- nem a városban;
- internet nélkül, még ha - valljuk be őszintén - nehéz is néha;
- jó könyv (most van kettő: ez és ez);
- kedvenc sorozatom kedvenc részeinek újranézése este;
- házas magazinok;
- úszás;
- rántott gomba + majonéz + saláta :-);
- csoki;
- új hobbi kipróbálása (a blognak köszönhetem, és nagyon izgulok... részletek később). 

Kellemes hétvégét!
 




















Megjegyzések

  1. Kényeztetésfaktor... Ez nagyon jó!
    Én ide szeretnék menni:
    http://catherinesvineyardcottages.com/
    Nem tudom ismered-e, de számomra elképesztő, hogy ez magyarországon található.....Egyerűen tökéletes mindegyik aprtman...Mmmmmm

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annyira azért mégse!Mi amikor megnéztük előzetes belövésre,kiderült,hogy jóval lelakottabb,mint ahogy a képeken látni.Másrészt zavarja az ellazulást,hogy csíkos-pőttyös-kockás-virágos csicsa-csicsa-hátán közegben vagy.Nem gondoltam volna,hogy az angoloknak ennyire rossz a stílus-érzéke!De épp most nézd meg az olimpiájuk kabala-figuráit,hihetetlenül gagyik!

      Törlés
    2. Szűrik és törlik a válaszokat,véleményeket!

      Törlés
    3. Majd én is nyilatkozom, d emost még nincs rá alapom. Érdekes, amit írtok!

      Törlés
  2. Kinga..itt van Csákberényben..és én láttam őket..kicsi és kemény a bors..na ez egy ilyen hely!Jó választás..és ügyes ez a Catherine..van egy klassz keramikus is ott SZMOLA EDINA!..pár méterre..isteni sütő-edényei vannak..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na persze nekem is csak feltételes mód a "szeretnék"...Nem hiszem, hogy a mi pénztárcánknak való, de a képeiben is jól esik gyönyörködni....

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p