Ugrás a fő tartalomra

Vidéki stílus #5: skandináv

 
    Tisztaság. Természetesség. Az örök klasszikus a vidékies lakberendezésben. Nyugalmat, időtlenséget sugárzó terek. 

     Nálunk sokáig "egy bútoráruház" értelmezésében lehetett skandináv stílusú tereket látni, máshogy nemigen. A 90-es években eseményszámba ment, amikor megjelent az IKEA-katalógus: a lakásokból sugárzott a skandináv rendszeretet, ötletesség és lazaság. 

    A helyzet nagyjából ugyanaz: a magyarországi piacon a legjobb lakberendezési magazin ma az IKEA Family Live. Vicces (és bosszantó), de így van.


A skandináv vidéki lakberendezési stílus 10+1 fontos jellemzője:

1. Az 1950-es években valóságos divathullám volt, s azóta is igen népszerű.
 

2. Funkcionális és praktikus.


3. Sallang- és kuplerájmentes.


4. Színpalettáját visszafogott színek teszik ki: fehér, ekrü, szürke, bézs, a fa világos színe és a világoskék (lásd a júliusi Otthon magazin külföldről átvett lakásriportját, amely mintha az előző mondat illusztrációja volna!).

5. Az ok a színhasználat mögött a svéd, norvég és dán tájak klímájában (hosszú téli éjszakák, rövid nappalok, brrr) keresendő.
 
6. A textilek is természetesek: csíkos, kockás pamutok és lenvásznak. A virágok - a cottage stílussal ellentétben - aprók, visszafogottak, világos háttérrel.

 7. Védjegye a (nyers) fa + vászonanyag kombinációjú kanapé, a különféle beltéri és kerti padokkal egyetemben.
 

8. A lábunk alatt hajópadló. Nincs kecmec. :-)
 

9. Gyakori a fehér lambéria falburkolat - derék- vagy mell- vagy szemmagasságig vagy vízszintesen vagy a plafonon, mindegy. Imádom!


 
10. Kiegészítők: gyertyák, koszorúk, Dala-lovak, csíkos (rongy)szőnyegek, egyszerű tányérok és poharak.

 

+1. A skandináv népeknek különös érzékük van ahhoz, hogy elképesztően jó előszobákat rendezzenek be. Egyesek a gumicsizmák nagy számára vezetik vissza ezt a tényt ;-), a valódi ok mindezidáig ismeretlen. 




Bejön Neked a skandináv?

(források: cikk és képek)





Megjegyzések

  1. Bejön!
    De már nem annyira vonz, mint ottjártamkor.

    VálaszTörlés
  2. Nekem nagyon,mert az ÉLET érződik,látszódik belőle.A lakás van értünk és nem fordítva.

    VálaszTörlés
  3. Csúcs fotók. Imádom. :) Holnap el is megyek az Ikeába, ezen felbuzdulva és veszek valamit az egyébként is -a barátok szerint- "ikea katalógus" házunkba. :)

    VálaszTörlés
  4. Huhh, de még mennyire, hogy bejön. És nem értik meg körülöttem, miért vonz annyira a fehér. Én sem voltam mindig ilyen:) Tisztaság, rend, tér, fény... ahh!

    VálaszTörlés
  5. Nagyon is ! :) A fehér hajópadlóhoz még gyűjtöm a bátorságot ...

    VálaszTörlés
  6. Nagyon tetszik ez a stílus most hétvégén festettem én is az előszobában a lambériát fehére csak én antikoltam nekem úgy jobban tetszik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó, biztosan rengeteget változott és világosodott a tér!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l