2011. július 13., szerda

Van az a hőség...

... amit csak egy Frances Mayes-könyvvel lehet kibírni.



    A Mindennapok Toszkánában című legújabb regényét előítéletekkel kezdtem el olvasni, és azt gondoltam, felejthető lesz.

Á, biztosan a legkézenfekvőbb közhelyekkel operál, gondoltam.

Lankás toszkán táj, hangos olasz barátok, nagy lakomák, virágok buja özöne, hamisítatlan mediterrán piazza sok-sok csacsogó-hahotázó emberrel, espresso, romos épület felújítása, soha véget nem érő szerelem, utazás kis, rozoga autóval, levendula, rozmaring és zsálya....

Igen is meg nem is.


Mi tagadás, a hely lélegzetelállító.

A regényes útirajz pedig professzionális.

Atmoszférateremtésből és a környék turizmusának fellendítését eredményező marketingből jeles.

Ugyanakkor a rajongás és a romantikázás nem hazugság.

Az van, hogy Frances tényleg így él. Télen felolvasókörutakat tesz Amerikában sok-sok múzeum és kiállítás útbaejtésével, tavasztól őszig viszont belemerül a Bramasole nevű toszkánai villájukat körülvevő világba.



  
   Persze, túlmisztifikálja az olasz emberekre jellemző életvidámságot, egyszerűséget, őszinteséget, a rusztikusságot - ahogy mi, vidékistílus-rajongók általában... csak éppen a Frances Mayesék által látogattott kerti partik vendégei nem csak az Albertók és Francescók. Hanem a háj szoszájeti.



    Meglepő az a döbbenetes mennyiségű művészettörténeti adalék, amellyel az írónő telepakolta a könyvet. Az Olaszországban szerteszét található remekművek felfedezése Frances és férje, Ed közös hobbija, és, hogy is mondjam, nem teszi könnyen fogyaszthatóvá a regényt, amely azonban az efféle emelkedettség nélkül nagyjából csak evésből, ivásból, főzésből és kertészkedésből állna.




     Nagyon tetszik, ahogy Mayes íróként is reagál arra a divathullámra, amelyet ő maga keltett: mit mondanak és milyen képtelenségeket találnak ki a Bramasole-rajongók a villa kapuja előtt állva....


    
     A könyv egyik nagy előnye, hogy zseniálisak a receptjei. A múlt héten a crostatát sütöttem meg. Tényleg olyan, hogy ihaj! Maga a rusztikus mennyország.


Olvastad-e?

(a képek Frances Mayes blogjából származnak)

5 megjegyzés:

  1. Most olvasom:) De szeretem az első kettőt is. Nem lehet megunni, mindig talál benne valamit az ember, ami felett esetleg először elsiklott.

    VálaszTörlés
  2. Nem olvastam, de kölcsönkérhetem? Kapsz valami mást cserébe:) Az a kép, amin olyan sokan ülnek az asztalnál, megdöbbentett. kb a Harry Potter filmben láttam utoljára hasonlót! :)
    Egyébként engem a közhelyes toszkán regények sem hagynak hidegen.

    VálaszTörlés
  3. Kovtama! jó is az, nyáron!
    Fanni! persze!
    engem egy közhelyes toszkán táj nem hagyna most hidegen. lájv.
    Harry Potter :D

    VálaszTörlés
  4. Még nem olvastam mert az elözetes nem gyözött meg bár a kezembe volt a megjelenés napján de úgy döntöttem nem veszem meg,beleolvasnék kicsit hosszabban de azt hiszem,hogy most nem veszem meg

    VálaszTörlés
  5. Nagyon, nagyon TETSZIK!!
    Ambrus Ágnes

    VálaszTörlés