Tavaszból a nyárba

Mindjárt itt a június, jee! Ennek örömére ma begyújtottam, mindjárt két kályhába is. Eddig bírtam a fagyoskodást.

Most persze, egy kicsit túl meleg van itt, bent (megszoktuk a tizenöt fokot), mindjárt kibújok a favágóingből.

Nagyon helyes egyébként, hogy vége van a májusnak. 

A rózsa tudja, hogy mikor kell nyílnia*, idén is gyönyörű a bejárat melletti bokor (annak ellenére, hogy a) én metszettem meg; b) mellette fut a gázárok), ettől eltekintve azonban nem a kedvenc hónapom.

*utalás az As c. S. Wonder-számra

Tavaly egész májusban iszonyúan ronda, esős volt az idő, és a hó közepén, éppen a házfelújítás indításakor átvertek minket egy nagyobb összeggel. Idén voltak benne klassz napok, amikor jól haladtunk és szuper volt a hangulat, de rétestészta-jelleggel elhúzódó terasz-szerelés, gikszer és anyagi nehézség is akadt bőven.

Az időjárás pedig egészen hilarious, tényleg. Gyereknap, helló... A május az új április.

Na, de nézzük, mi a helyzet.

Privátim:

Szerintem nem hülyeség a mindfulness. Bele fogom ásni magam kicsit.

Elkezdtem heti egyszer-kétszer filmeket nézni esténként ahelyett, hogy fél tízkor mély álomba zuhannék. Láttam a Marriage Story-t, az Akik maradtak-ot, és van még egy pár tervem.

Tegnap valamilyen furcsa, tudatalatti indíttatásból másfél perccel a kilövés előtt kattintottam a NASA oldalára, így élőben néztük végig a nagy eseményt.

Kaptunk epret, salátát, rétest, savanyúságot...

A kenyér-gondok ellensúlyozására sütöttünk burgonyás tésztából bodagot, és frissen, lekvárral ettük, hmmm.

Ház-ilag és a kertben:

A kb. egynapos terasz-falvakolásra sem találok embert. Így persze, hogy elhúzódik a felújítás.

A fűtésszerelés a finisbe ért.

Várjuk, hogy jöjjön a villanyszerelő feltenni a lámpákat.

Ügyesen festettünk lábazatot; remélem, homlokzatot is együtt javítunk majd.

Annyira tudtam a múltkor, hogy amint írok egy pozitív életszemlélet-posztot, beüt valamilyen probléma. 

A falusi házak körül élő rágcsálókkal ki lehet üldözni a világból. Nem tudok nem tudomást venni róluk, mert sajnos, a hallásom is eléggé kiélezett, és ami másnak enyhe motoszkálás vagy a "dehogyis, ez semmi: hallucinálsz" esete, arról én rögtön tudom, hogy honnan jön és mi csinálja. És a fene enné meg, mindig igazam van ez ügyben.

H. szerint cukik.

Nincs igaza: nem cukik. Viszont okosak, én pedig ahhoz is gyáva és ügyetlen vagyok, hogy drasztikusan tegyek ellenük. Most csekkoltam le az egyik csapdát, ott virít benne a sajt, érintetlenül. Váááf.

De legalább kipakoltam a nyári konyhát; csak kellő motivációra volt szükség.

Gyomláltunk E.-vel (nagyon ügyes), gereblyéztem is, és mint mindig, amikor túltolom, feltörtem a tenyerem a végére.

Burjánzik a kert; jövőre mindent a felére fogok visszavágni, muszáj legkésőbb február-márciusban megcsinálni. Az erdőben is átvette az uralmat a borostyán.

Ricsi

Lefestettünk mindenféle fellelt, régi polcot maradék, félig elhasznált krétafestékkel, és nagyon szeretném, ha valaki felfúrná őket a falra.