Ugrás a fő tartalomra

Country Komfort s.k. I.: ELADÓ Farrow&Ball festékkel felújított TV-szekrény!

Update: a TV-szekrény gazdára talált. :-)

Kedves Blogolvasók,

eljön majd az a nap, amikor megírom, miért haladt ilyen döcögősen a 2013. év - legalábbis blogszempontból. A saját örömömre való bútorfelújítások is parkolópályára kerültek egy időre, de volt egy darab, amivel tavasz óta tudtam, hogy kezdenem kell valamit, mert jobb sorsra érdemes. Annál is inkább, mert itt várt a Farrow and Ball csodaszép "Dove Tale" árnyalata, és már eszeveszetten ki akartam bontani a dobozt... Láss csodát, októberben sikerült is új életet lehelni a kissé szomorú, kopott bútordarabba.

Íme, a kiindulópont:


Csiszolás közben:


Alapozás után:


És végül prémium minőségű, környezetbarát festékkel galambszürke színre festve (a felhasznált festék: Farrow and Ball Estate Eggshell, Dead Flat = tökéletesen matt), manós kulcstartóval:



Pöttyös könyvvel és takaróval:

A szekrényt eleve is eladásra szántam, így frissiben elvihető - a festés óta senki sem használta!

Adatai:

Tömör fa, klasszikus forma, 0% farost, 0% "fólia felület".

Szélesség: 120 cm 
Mélység: 49 cm 
Magasság: 65 cm

Tökéletesen működő, kulccsal zárható ajtók. Belül egy-egy üvegpolc osztja ketté a teret, prímán használható médiatárolásra.
Tartózkodási helye: a Vígszínház környéke (XIII. kerület). Normál személyautóba befér.

Ára: 29.900.- forint.

Ha beleszerettél, írj e-mailt a countrykomfort@gmail.com címre!




Megjegyzések

  1. Judit, ez gyönyörű lett!!! Gratulálok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Kinga! Jó az is, hogy benéztél :)

      Törlés
  2. Gyönyörű! Ha lenne helyem, meg is venném!!! (Most vettem szekrényt...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Krisztinca, nagyon jólesik a dicséret, köszönöm!

      Törlés
  3. Nagyon szép lett!
    És igen, miért ilyen döcögős? :-D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…