Ugrás a fő tartalomra

Medinilla és Country Komfort: ismét játs(s)zunk!

Szerző:
     Ezen a csúnyácska, borús napon feltétlenül szerettem volna valami vidító, szívmelengető ajándékkal előrukkolni annak örömére, hogy ötszázan lettünk a Country Komfort Facebook-oldalán! 

     Ezért itt a jó hír: a Medinilla Virágüzlettel indított múltkori játékunk sikerén felbuzdulva ismét sorsolást rendezünk.


De mi is legyen a nyeremény?

Legyen kellemes a szemnek.
Legyen fantasztikus az illata.
Legyen vonzó a vidéki lakberendezés rajongói számára.
Legyen az üzenete: NYÁR VAN!

Egyértelmű.


Egy levendulakoszorú!

Várjunk csak.

A nyár a nagy kerti bulik, baráti találkozók időszaka is.

Vendégségbe virágot illik vinni.

Erre is van ötletünk. Ami azt illeti, többszáz ötletünk...

részlet a XIII. kerületi, Pannónia utcai üzletből

Ha Te nyered az ajándékot, választhatsz, hogy

a) egy levendulakoszorút

vagy

b) egy bónusz virágcsokrot kérsz, amelyet a Medinilla virágkötői az általad választott alkalomra állítanak össze: születésnapra, névnapra, vendégségbe a ház asszonyának...

Ha szeretnél részt venni a játékban, a következőket tedd:

1) Legyél a Medinilla Virágművészet és a Country Komfort követője a Facebookon (itt és itt);

és

2) "Tetszik"-eld, valamint oszd meg ismerőseiddel ezt a bejegyzést.


A játék 2011. június 17-én 21 óráig tart! Hajrá!

(kép innen)




Címkék:

Megjegyzések

  1. Andrea2011. június 10. 16:34

    Megosztottam és LIKE :)

    VálaszTörlés
  2. Vanda2011. június 10. 19:46

    Ismét izgulok. :)

    VálaszTörlés
  3. erdoseva552011. június 10. 21:27

    A koszorú gyönyörűűűűűűű!

    VálaszTörlés
  4. Zsófi2011. június 11. 8:58

    megosztva

    VálaszTörlés
  5. tyttoke2011. június 11. 12:46

    Gyönyörű ez a koszorú!

    VálaszTörlés
  6. Emma2011. június 11. 19:41

    Gyönyörű ez a levendulakoszorú!!! Épp illene az ajtónkra :D

    VálaszTörlés
  7. Turzó Timea2011. június 11. 22:24

    Megosztva Turzó Timea :)

    VálaszTörlés
  8. Névtelen2011. június 12. 14:20

    Hajrá Én!!!!!!!!!:-)))))))))

    VálaszTörlés
  9. Névtelen2011. június 12. 14:22

    Sziasztok!Segítsetek kérlek!Az URL cím mellé mit kell írnom,hogy név alatt tudjak hozzászólni?Köszi Tünde

    VálaszTörlés
  10. Vámossy Brigitta2011. június 14. 10:12

    Megosztottam. Szép a levendulakoszorú, de a virágcsokor is klassz lehet.:)

    VálaszTörlés
  11. Névtelen2011. június 14. 10:13

    Lájkolva és megosztva! Veszeli Géza

    VálaszTörlés
  12. Névtelen2011. június 14. 10:26

    Tetszik, megoszt
    Horváth Istvánné Anna

    VálaszTörlés
  13. O.G.2011. június 14. 14:29

    köszönöm a lehetőséget a játékra :) csodás ajándékot lehet nyerni :) mindenkinek sok szerencsét :)

    VálaszTörlés
  14. DzsiDzsi2011. június 14. 15:07

    Megosztva és like-olva!:)

    VálaszTörlés
  15. country komfort2011. június 14. 16:11

    Tünde! Az URL-hez nem kell semmit írni, a névhez pedig a neved.
    Kedves Játékosok! Köszönjük a lelkesedést. Nagyon örülünk, hogy tetszik az ajándék! Már csak két (és fél) nap, és sorsolás!

    VálaszTörlés
  16. Névtelen2011. június 14. 16:26

    Feladat teljesítve, izgulok! :)
    Kata G.

    VálaszTörlés
  17. Veronika2011. június 17. 16:25

    Megosztottam!

    VálaszTörlés
  18. Varga Rita2011. június 17. 16:26

    Megosztottam :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
30 megjegyzés
További információk

Hovatovább*

Szerző:
Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez
4 megjegyzés
További információk

Lomtalanítás '23

Szerző:
Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má
3 megjegyzés
További információk