Ugrás a fő tartalomra

Strange things

Mindenkinek vannak érdekes szokásai, furcsaságai; most a saját dolgaimból válogattam össze párat.

1. A házzal kapcsolatos ügyeket és más megjegyezni való témákat mindig kézzel szoktam felírni, de csakis Sharpie-val vagy, ha muszáj, másféle alkoholos filccel (nagyon nem szeretem a golyóstollat például). Legtöbbször az egyik tavaly lomizott noteszembe vagy fényes, fehér papírlapokra jegyzetelek, amiket úgy készítek, hogy a boltban vett dolgok csomagolóanyagát vágom fel apróbb darabokra.

2. Ezek nélkül a listák nélkül teljesen elveszett vagyok: fogalmam sincs, hánykor és mit kell csinálnom, hová kell mennem, mit kell venni a boltban stb.

3. Csak akkor indul jól a napom, ha húsz perc alatt egyedül ihatom meg a kávét, miközben révedek magam elé, olykor beleírok a listámba, és megeszem két banánt. Ha bármelyik pont hibádzik: valaki bejön, és kérdez valamit, sietni kell, ki kell szolgálni másokat, nem bambulhatok, csak egy banán van, vagy -- horribile dictu -- nincsen itthon banán egyáltalán, máris döcögős az egész reggel. Ja, és a kávé csak a régi, magas ikeás bögrében igazán jó, aranyszínű latte kanállal kevergetve.

4. Valószínűleg komolyan meg kell reformálni a párna-helyzetet, mert sokszor fáj a nyakam alvás után, de addig is, van két kedvencem: a köles- és a hengerpárna. És a klasszikus, csíkos pizsama.

5. Nagyon szeretek jéghideg szénsavas vizet inni.

6. Mostanában rendszeresen készítek smoothie-t, tényleg visszaadja az ember életerejét. Az alapváltozat narancs + alma + banán + cékla + répa (mind nyersen), ezt a csodálatos ízbombát lehet elrontani egy kis fehérjeporral, ha olyan kedvünk van, most például az ajándékba kapott barnarizzsel.

7. Amikor csak lehet, megnézem ezt a remekművet egy antikvitásüzlet kirakatában -- és remélem, jó sokára veszik majd be onnan.





Megjegyzések

  1. Nekem is vannak becsípődéseim, jó másokét is megismerni. Nagyon későn, a harmincas éveimben valamikor kezdtem kávézni, nagy bögre, nyolcszögletes, fehér, abba kerül a víz és a nescafé, majd a méz és tejszín (korábban tej volt) hozzá 3 db Albert keksz... mostanában züllök, néha négyet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Márta, nagyon jól írta le, milyen is a szertartás! Egyébként akartam írni korábban, hogy sikerült a tökből finom levest főzni, köszönöm a tippet.

      Törlés
  2. Oh, ha az én rituáléimat mind le kéne írnom, abból hosszú regény lenne. 1-2 nagyon fontos szokás jelenleg: kora hajnali, ágyban, felpárnázva olvasás. Kb. 3-tól 5-ig. Aztán 1-2 óra ráalvás. Reggeli: cornflakes, zabtej, friss gyümölcs, dió/mandula féle. 10 óra: Nespresso, decaf Ristretto kávé, cseppnyi 30%-os tejszínnel, keksz vagy nápolyival. Pandémia túlélési taktikám mindegyik, de valószínűleg meg is fog maradni utána is. Persze csak akkor ha lesz "utána ".

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. emiGrants, ez a hajnali három annyira jellemző rám is.... vagyis, inkább a macskára, és ez ragadt át rám is. Ma elaludtunk (sosem szoktunk, ezért nem is igazán ijedtem meg, pedig 18 perc volt az indulásig, kávézással, banánnal, öltözéssel, tízórai odatevéssel, fogmosással együtt stb.), és amikor végül sikerült beérni az iskolába, hazafelé éppen azon gondolkodtam, hogy én nem tudnám az első kávém kávézóban meginni, mert annyira nem vagyok még önmagam, hogy biztosan ki se tudnám fizetni (ráadásul pizsamában...).

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...