Ugrás a fő tartalomra

Padló: elvek és lehetőségek

Nagyon jó kedvem van; egy szuper gyerekfoglalkozásról jövünk (nem vagyok a türelem mintaképe, de most órákon át gyártottam három réteg tüllből a büdöske-virágokat, E. drótot vágott [igazi szerszámmal, igazi drótot], H. szokás szerint nagyon szépeket alkotott, pl. papírból majmot a fán, eközben isteni volt az összes rágcsálnivaló és nass: mindenkinek megvolt a flow), és nagyon sietek is, mert egy másik buliba megyünk mindjárt. Úgyhogy, gyorsan ideöntöm a házban található padlófelületeket - metaforikusan.

annak, aki felfedezte a képen a robotos kulcstartómat, küldök egy virtuális pacsit
Ez az egész szorosan összefügg a fűtés kérdéskörével: a Facebookon nagyon sokat segítettetek abban, hogy jobban átlássam a padlófűtés előnyeit és hátrányait, és most úgy gondolom, hogy minimum a Gerendás és a középső szobában, a fürdőben és a wc-ben padlófűtés kellene, a konyhában, az előtérben, a Vitorlásban pedig (mivel az utóbbiakban nem szeretném felszedetni a gres-, cementlapot és a fapadlót) radiátoros megoldás.

A Gerendásban fel kell szedetni; borzasztó állapotban van az egykor szebb napokat látott hajópadló. 


A Vitorlásban viszont még bírja, és szerintem szebb, mint amit ma el lehet érni:


Eredetileg azt gondoltam, hogy ez a vizesblokkot ellepő tyúkmintás lap is megtartandó, de most már azt mondom, hogy ne erőltessük, nem is tetszik. A mindent fel kell használni-elv értelmében, felszedetés után mondjuk, mehet a szerszámos padlójára, ha lesz energiánk azt is leburkoltatni. (Előtte pedig rendet rakni..)


A középső szobában ugyanolyan szürke cementlap található, mint a verandán, úgyhogy onnan kéne cserélni-pótolni majd a veranda töredezett darabjait.

Az is fontos, hogy eközben ne kerüljünk a padlóra anyagilag (kihagyhatatlan szójáték).

Ott akarok lenni, amikor az előtér padlójára ragasztott linóleumot felszedik... több, mint egy éve várok arra, hogy lássam végre alatta az eredeti cementlapot.

Ti mit tartanátok meg és mit cserélnétek le?




Megjegyzések

  1. A képeket látva csak a Vitorlás padlóját tartanám meg. Az szép és karakteres.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kösz, Zsuzsi! Azért drukkolok, hogy kibírja a felszedést - mert alá kell szigetelni majd.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má