Ugrás a fő tartalomra

Padló: elvek és lehetőségek

Nagyon jó kedvem van; egy szuper gyerekfoglalkozásról jövünk (nem vagyok a türelem mintaképe, de most órákon át gyártottam három réteg tüllből a büdöske-virágokat, E. drótot vágott [igazi szerszámmal, igazi drótot], H. szokás szerint nagyon szépeket alkotott, pl. papírból majmot a fán, eközben isteni volt az összes rágcsálnivaló és nass: mindenkinek megvolt a flow), és nagyon sietek is, mert egy másik buliba megyünk mindjárt. Úgyhogy, gyorsan ideöntöm a házban található padlófelületeket - metaforikusan.

annak, aki felfedezte a képen a robotos kulcstartómat, küldök egy virtuális pacsit
Ez az egész szorosan összefügg a fűtés kérdéskörével: a Facebookon nagyon sokat segítettetek abban, hogy jobban átlássam a padlófűtés előnyeit és hátrányait, és most úgy gondolom, hogy minimum a Gerendás és a középső szobában, a fürdőben és a wc-ben padlófűtés kellene, a konyhában, az előtérben, a Vitorlásban pedig (mivel az utóbbiakban nem szeretném felszedetni a gres-, cementlapot és a fapadlót) radiátoros megoldás.

A Gerendásban fel kell szedetni; borzasztó állapotban van az egykor szebb napokat látott hajópadló. 


A Vitorlásban viszont még bírja, és szerintem szebb, mint amit ma el lehet érni:


Eredetileg azt gondoltam, hogy ez a vizesblokkot ellepő tyúkmintás lap is megtartandó, de most már azt mondom, hogy ne erőltessük, nem is tetszik. A mindent fel kell használni-elv értelmében, felszedetés után mondjuk, mehet a szerszámos padlójára, ha lesz energiánk azt is leburkoltatni. (Előtte pedig rendet rakni..)


A középső szobában ugyanolyan szürke cementlap található, mint a verandán, úgyhogy onnan kéne cserélni-pótolni majd a veranda töredezett darabjait.

Az is fontos, hogy eközben ne kerüljünk a padlóra anyagilag (kihagyhatatlan szójáték).

Ott akarok lenni, amikor az előtér padlójára ragasztott linóleumot felszedik... több, mint egy éve várok arra, hogy lássam végre alatta az eredeti cementlapot.

Ti mit tartanátok meg és mit cserélnétek le?




Megjegyzések

  1. A képeket látva csak a Vitorlás padlóját tartanám meg. Az szép és karakteres.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kösz, Zsuzsi! Azért drukkolok, hogy kibírja a felszedést - mert alá kell szigetelni majd.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Selyemfényű zöld

Egy hónapig voltunk egyhuzamban a háznál, tegnap jöttünk haza. Most szinte folyamatosan jár a mosógép - az eszem pedig azon, hogy vissza akarok menni, hahaha.

Eléggé szuper volt, pedig nincsen különösebb infrastruktúra azóta sem. A kertben kicsit vitatkozunk az egy darab csíkos függőszéken, a házban ez idő alatt minimális fejlesztés történt, mert még mindig nem biztos, hogy felszabadulnak azok a súlyos összegek, amelyek nélkül nem képzelhető el komoly felújítás. De nem érdekel.
Azt az utat követem, hogy a saját erőmből dolgozom, amennyit tudok. Ez nem kerül semmibe, és nem kell folyton egyeztetni mással. Viszont jó kemény vagyok magammal. Három évet adtam arra, hogy eltüntessem a lomokat (ezt vic-nek írtam is már): mivel a ház 90+ éves, ez évente harminc év felhalmozott cuccától való megszabadulást jelent. Pretty good.
Negatívumok:
- (még júliusban) sok szúnyog: csak úgy lehetett meginni a reggeli kávét a verandán, ha égett a citronella gyertya és be is fújtam magam szúnyogspray-vel;
-…

Venni vagy bérelni? - avagy: kell-e saját nyaraló? (2. rész)

Legutóbb jeleztem már, hogy ez hitvita-jellegű kérdés; olyan, amelyről egyesek kommentháborúkat szoktak vívni, míg mások egy vödör pattogatott kukoricával az ölükben nézik a meccset...


A különböző befektetési tanácsadó oldalak nagyrészt egyetértenek abban, hogy a víkendház, akármilyen alapos anyagi megfontolás eredményeképpen vesszük is: luxuscikk. Mindig drágább lesz, mint időszakosan bérelni egy házat: magas az alapára, és miután megvettük, szépen, sorban jelentkeznek a  rejtett költségei, amelyekkel vagy kalkuláltunk előre vagy nem (viharkár, tyúkól-bontás, Józsi bácsi gondnoki díja, Gizi néni fizetsége a kertészmunkákért, konyhafelújítás, lötyögő konnektor cseréje, nélkülözhetetlen kerti eszközök garmadája, anyámkínja).

A kérdés az, hogy az imént említett komoly anyagi áldozatokat és a többi - ha úgy tetszik, érzelmi - tényezőt összegezve megéri-e nekünk birtokolni az adott ingatlant.

Most arról írok, szándékosan kendőzetlenül sorolva az összes szempontot, hogy mi milyen célból vá…

Plátói szerelem I. (#házak)

Ha van valami, aminek feketeöves nagymestere, örökös világbajnoka vagyok, akkor ez az. Irtó jó szemem van ahhoz, hogy tizenkétezer-kilencszáznyolcvan ingatlanhirdetésből kiszúrjam azt az egy különleges házat, amelyikbe majd nagyon bele tudok szeretni. És amelynek a nem-birtoklása nagyon fog majd fájni. Lamentáló-retrospektív poszt, a végén pozitív perspektívával.

Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szenvedésteli periódusaim lesznek, furcsa is átélni őket nekem, aki életem összes traumája után egyféle nem voltam sosem: depressziós. Ez nem az, de hullámokban hasonló - és nagyon nem jó.
Ijesztő ennyire fixálódni valamire. 
És, basszus, az ember évekig tudja csinálni (per definitionem). 
Racionálisan tudja, hogy már nem kell neki és nem is lesz az övé, emocionálisan azonban még nem tudja lezárni.
Az összes platonikus érzelemmel kapcsolatban a leszokás rögös útján haladok; sokat segítenek a kávézáskor olvasott velős mondatok.
"Az idő értékes. Okosan pazarold."
Vegyük például azt a…