Ugrás a fő tartalomra

Padló: elvek és lehetőségek

Nagyon jó kedvem van; egy szuper gyerekfoglalkozásról jövünk (nem vagyok a türelem mintaképe, de most órákon át gyártottam három réteg tüllből a büdöske-virágokat, E. drótot vágott [igazi szerszámmal, igazi drótot], H. szokás szerint nagyon szépeket alkotott, pl. papírból majmot a fán, eközben isteni volt az összes rágcsálnivaló és nass: mindenkinek megvolt a flow), és nagyon sietek is, mert egy másik buliba megyünk mindjárt. Úgyhogy, gyorsan ideöntöm a házban található padlófelületeket - metaforikusan.

annak, aki felfedezte a képen a robotos kulcstartómat, küldök egy virtuális pacsit
Ez az egész szorosan összefügg a fűtés kérdéskörével: a Facebookon nagyon sokat segítettetek abban, hogy jobban átlássam a padlófűtés előnyeit és hátrányait, és most úgy gondolom, hogy minimum a Gerendás és a középső szobában, a fürdőben és a wc-ben padlófűtés kellene, a konyhában, az előtérben, a Vitorlásban pedig (mivel az utóbbiakban nem szeretném felszedetni a gres-, cementlapot és a fapadlót) radiátoros megoldás.

A Gerendásban fel kell szedetni; borzasztó állapotban van az egykor szebb napokat látott hajópadló. 


A Vitorlásban viszont még bírja, és szerintem szebb, mint amit ma el lehet érni:


Eredetileg azt gondoltam, hogy ez a vizesblokkot ellepő tyúkmintás lap is megtartandó, de most már azt mondom, hogy ne erőltessük, nem is tetszik. A mindent fel kell használni-elv értelmében, felszedetés után mondjuk, mehet a szerszámos padlójára, ha lesz energiánk azt is leburkoltatni. (Előtte pedig rendet rakni..)


A középső szobában ugyanolyan szürke cementlap található, mint a verandán, úgyhogy onnan kéne cserélni-pótolni majd a veranda töredezett darabjait.

Az is fontos, hogy eközben ne kerüljünk a padlóra anyagilag (kihagyhatatlan szójáték).

Ott akarok lenni, amikor az előtér padlójára ragasztott linóleumot felszedik... több, mint egy éve várok arra, hogy lássam végre alatta az eredeti cementlapot.

Ti mit tartanátok meg és mit cserélnétek le?




Megjegyzések

  1. A képeket látva csak a Vitorlás padlóját tartanám meg. Az szép és karakteres.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kösz, Zsuzsi! Azért drukkolok, hogy kibírja a felszedést - mert alá kell szigetelni majd.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…

Saját kútfő (1. rész)

Megvettük a házat másfél évvel ezelőtt, és annyira naivan bólintottunk egy csomó hiányosságára, hogy ma már csak mosolyogni tudok rajta. Derékmagasságig vizesedik a fal? Semmi gond, majd ezzel kezdjük! Lóg a nyári konyha ajtaja a zsanérról? Hát, igen, érthető, nem mai csirke már. Nincs teteje a kútnak? Persze, azt sem fogjuk így hagyni. 

Hogy is hagynánk így.
Ez a csillogó szemű, felújításra kiéhezett, elhamarkodottan sokat vállaló hozzáállásom - a korlátozott anyagi lehetőségekkel párosítva - azóta sok fejtörést okozott saját magamnak, de szerencsére, a kút még a könnyebben teljesíthető feladatok közé tartozott. És már nagyon bökte a szemem a téglákkal lenyomott, ferdén odacseszett ráhelyezett paladarab is.
"Csak" anyag kellett hozzá - és ember. 
Mondom, naïveté...
Volt terv a fejemben, le is rajzoltam filccel, khm, perspektivikusan, egy darab papírra, aztán finomítottam rajta, győzködtem a kiszemelt embert, hogy menni fog ez neki, a gyerekeket pedig minden sétánál figyelmez…

Hidegburkolat: a győztesek I.

Vettem a bátorságot: a házban egyik este a telefon kijelzőjén látható kép alapján választottam ki a fürdőkbe kerülő padlólapok közül a két befutót úgy, hogy nem láttam őket bemutatóteremben. Merész, majdhogynem vakmerő módszer, ugye? 

Csak saját felelősségre szabad ilyet csinálni! 
Nem nagyon okos dolog akkora horderejű döntést, mint amilyen az éveken át nézendő hidegburkolatok kiválasztása, online meghozni, de az a helyzet, hogy az előző burkolatos bejegyzésekben (1. rész & 2. rész) taglalt, bemutatótermekben gyűjtött inspirációkat így absztraháltam (vagy mi), a rendelési idők miatt ki akartam mondani az utolsó szót és hát, állati jó szemem van. Nem bántam meg a választásaim, sőt. 
Tudtam, hogy szofisztikált, időtálló, nem vibráló, nem túlzottan markáns vagy túl divatos mintájú, alapszínüket tekintve mindenképpen világos lapokat akarok (a fő fürdőszoba eléggé sötét), ha lehet, kis csavarral, mert a visszafogottan vízparti stílusú nyaralóba ez belefér. Így lett egy pici poén is, és…