Ugrás a fő tartalomra

Ami nélkül nincs vidékies konyha: a mérleg

Ne nevessetek ki, de a januárban elkezdett 12 hónap - 12 vidékies alapdarab című rovattal jó kis feladatot adtam magamnak: egy véget nem érő lista íródik azóta is a fejemben. És fegyelmezetlenül eszembe jut a tizenvalahányadik meg a harmincötödik feltétlenül rákívánkozó item. Csíkos szívószál, régi iskolapad, ilyenek. (Róluk később bővebben.) És persze, a befőzés aktualitása adja a legújabbat: a régimódi, teljesen mechanikus mérleget.


Fent látható az enyém: szeretnivaló darab, évek óta vágytam rá. Bírom, hogy nem elemfüggő, illetve, hogy magában is mutatós, így nem egy fiók aljából kell halászom elő, amikor kell.

Tetszik, hogy mostanában menő édességboltok is használják kirakati dekorelemként.

Odavagyok egyébként a pasztellszínűekért.

Gyűjtöttem is néhány szép kompozíciót izibe.




















Ti használtok mérleget a sütéshez/befőzéshez, netalántán dekoráció gyanánt?

(a képek forrása)



Megjegyzések

  1. Ez jó ötlet volt, micsoda mérlegek!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon cukik ezek a merlegek. A zome amerikai, ugye? Egy van csak koztuk, amilyet mar lattam valahol es valamikor Angliaban: a kis, kopott, vilagos zold Salter. Az is egy osregi kis falusi boltban lehetett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem amerikaiak, igen. Ahogy újra átpörgettem a képeket, beugrott, milyen tárgyat bírok még ennyire: a régi pénztárgépeket. Ahhh.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...