Ugrás a fő tartalomra

Egyszerűen csak fess! - első bútortuningjaim az ASCP festékkel

Nem néztem utána, de ha valaki írt már hasonló címmel bejegyzést Annie Sloan krétafestékéről (Annie Sloan Chalk Paint), az csak azért lehet, mert annyira adja magát. Éppen olyan, mint amikor Jamie Oliver berobbant a konyhánkba az Egyszerűen csak főzz! felszólítással. Felszabadító, hosszas, többfázisú munkafolyamatokat leegyszerűsítő, szuper dolog ez. ASCP rulez.


A Nemiskacat blog írója, Enikő volt olyan kedves és figyelmes, hogy "megdobott" egy szabadon választott színű ASCP festékkel (Country Grey lett, az ő javaslatára - örömmel láttam, hogy az ő könyvespolcuk is ilyen, ezt jó jelnek vettem), egy Clear Waxszal, azaz átlátszó viasszal és egy ajándék Old Ochre színű 100 ml-es festékkel. Ezúton is köszönöm a lehetőséget, jöjjenek a tapasztalataim, és lássuk, mire jutottam:

a körülmények. Nagyon siettünk. Egy hét alatt kellett volna pihenni, bútort hurcolni, festeni, gyerekekkel strandolni, felnőtt módra lazulni - és ez nem sikerült maradéktalanul.

Volt nekünk egy régi, egyen-hálószobabútorunk, barna tükrös szekrénnyel:




És tudtam, hogy nagyon praktikus, és csakúgy, mint a nagy konyhaszekrényt, meg szeretnénk tartani, de épp úgy, mint a konyhaszekrényt, új színben. Ezúttal azonban megúsztam a majd' egy hétig tartó csiszolást, mert az ASCP festékkel egyszerűen csak lekentem a fésülködőszekrény megtisztított, portalanított felületét. Gyönyörűen tapad, engem a mézhez hasonló sűrűsége sem zavar, sőt: optimálisnak éreztem (valószínűleg azért is, mert utálom a megfolyós festékeket). És tetszik a mattsága, a "tartósítást" szolgáló wax nélkül is el tudnám képzelni.

Ilyen lett, miután a viaszolás is sikerült (ahogyan az Asztalom blogon olvastam, először ecsettel vittem fel a Clear Waxot a kétszer lekent és megszáradt bútorra, majd ronggyal, éppen csak simogatva "fényesítettem").



Elnézést, a rohanásban csak mobilos fotókra futotta, de a következő vidékre látogatáskor készítek majd rendes fényképeket is.

Idő hiányában a fotók készültekor még nem viaszoltam le a konyhaszekrényt sem. Ami ilyen volt eredetileg:



És egy egyszerű tisztítás-portalanítás után, ASCP Country Grey és Old Ochre 3:1 arányú festékkeverékkel ilyen lett. A(z  át)lényeg(ülés) jól látszik:



...aztán nem volt megállás, és még egy siralmas állapotú, de egészen gyönyörű lábú asztalt is lefestettem, 


ööö... before

after

illetve, az ASCP festéknek hála, a tavaly megkezdett "böllérasztalt" is befejeztem:




 - de ezekről majd a kialakítandó, kerámiamosogatós konyháról, illetve a megszépített kamráról szóló bejegyzésekben írok bővebben. :-)


Az Annie Sloan Hungary honlapját itt, Facebook-oldalát itt találod. Ha meggyőzött a bejegyzés, és kipróbálnád a festéket, iratkozz fel a hírlevélre, és ne felejts el részt venni a stencileket forgalmazó Decor Labor játékában, amelyben szintén ASCP festéket nyerhetsz!




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...