Ugrás a fő tartalomra

A (római) roló, azaz raffroló

Először is: annyira bírom a nevét! 


Másodszor: a függöny nem minden helyiségben praktikus és legfőképpen: nem minden helyiségnek és stílusnak áll jól - szerintem. Vannak ugyan kedves és szép country-s konyhafüggönyök, a fürdőszobában pedig gyakran nem is használunk függönyt, mégis: a feszes, ablakkeretbe passzoló roló a gyerekszobától kezdve a nappalin át a konyháig nagyon szép, tiszta, ápolt hatást kelt. Olyan az ablakon, mint egy klasszul vágott frizura a fejünkön. :-)


A lakberendezési magazinokban mindig felfigyelek rá. Legjobban a visszafogott színű szobákba választott mintás változatok tetszenek, a roggyantott típus pedig kevésbé, de általában kifejezetten a rajongója vagyok!


A jó hír az, hogy itt és itt van egy nagyon klassz, képes varrási segédlet a római roló elkészítéséhez, angol nyelven, itt pedig magyar nyelven. A rossz hír az, hogy - miközben anyagtakarékos - elég sok minden kell hozzá; de lehetséges, hogy ezek mind nálunk is könnyedén kaphatóak, csak én nem tudok róla. Ha valaki tudja, hol vehetjük meg a hozzávalókat, ossza meg velünk (a második link kommentjei között is vannak lelőhelyek)!

Vegyessaláta, ötletadó képek raffroló témában:
























Hogy tetszik? És van-e valamelyikőtöknek raffrolója?

(forrás)



Megjegyzések

  1. Nagyon tetszenek!
    De hogy lehet őket tisztán tartani? ki lehet mosni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Andi, az a sejtésem, hogy csak szétbontva tisztíthatók...

      Törlés
  2. Sziasztok,
    nekem még nincs, de most készülök varrni egyet a konyhába...ha sikerül. Én is nagyon szeretem, nagyon tetszik a megoldás, sőt a neten találtam olyat is, ami nem csak függőlegesen húzható fel, de vízszintesen is mozgatható. Persze ezt házilag elkészíteni sz'tem nem érdemes. Most éppen azután kutattam, milyen megoldások lehetségesek az aljára, így találtam erre az oldalra, de a neten rengeteget raffrolót lehet találni.
    A tisztítás a kivitelezéstől függ. Elméletileg úgy oldják meg, hogy fent tépőzárral rögzítik, így onnan levehető, a merevítő pálcikák kihúzhatóak a tartóból (rolószalag) a tisztítás elött, illetve a zsinórokat is érdemes eltávolítani. Láttam olyan megoldást is, aki csak ragasztotta a holmit, nem varrta, ott nyilván nem nagyon van lehetőség a későbbi tisztításra, pont a merevebb tartószerkezet miatt.
    Gratulálok az oldalhoz, klassz példákat tettél fel. Köszönöm, hogy megnézhettem.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Selyemfényű zöld

Egy hónapig voltunk egyhuzamban a háznál, tegnap jöttünk haza. Most szinte folyamatosan jár a mosógép - az eszem pedig azon, hogy vissza akarok menni, hahaha.

Eléggé szuper volt, pedig nincsen különösebb infrastruktúra azóta sem. A kertben kicsit vitatkozunk az egy darab csíkos függőszéken, a házban ez idő alatt minimális fejlesztés történt, mert még mindig nem biztos, hogy felszabadulnak azok a súlyos összegek, amelyek nélkül nem képzelhető el komoly felújítás. De nem érdekel.
Azt az utat követem, hogy a saját erőmből dolgozom, amennyit tudok. Ez nem kerül semmibe, és nem kell folyton egyeztetni mással. Viszont jó kemény vagyok magammal. Három évet adtam arra, hogy eltüntessem a lomokat (ezt vic-nek írtam is már): mivel a ház 90+ éves, ez évente harminc év felhalmozott cuccától való megszabadulást jelent. Pretty good.
Negatívumok:
- (még júliusban) sok szúnyog: csak úgy lehetett meginni a reggeli kávét a verandán, ha égett a citronella gyertya és be is fújtam magam szúnyogspray-vel;
-…

Venni vagy bérelni? - avagy: kell-e saját nyaraló? (2. rész)

Legutóbb jeleztem már, hogy ez hitvita-jellegű kérdés; olyan, amelyről egyesek kommentháborúkat szoktak vívni, míg mások egy vödör pattogatott kukoricával az ölükben nézik a meccset...


A különböző befektetési tanácsadó oldalak nagyrészt egyetértenek abban, hogy a víkendház, akármilyen alapos anyagi megfontolás eredményeképpen vesszük is: luxuscikk. Mindig drágább lesz, mint időszakosan bérelni egy házat: magas az alapára, és miután megvettük, szépen, sorban jelentkeznek a  rejtett költségei, amelyekkel vagy kalkuláltunk előre vagy nem (viharkár, tyúkól-bontás, Józsi bácsi gondnoki díja, Gizi néni fizetsége a kertészmunkákért, konyhafelújítás, lötyögő konnektor cseréje, nélkülözhetetlen kerti eszközök garmadája, anyámkínja).

A kérdés az, hogy az imént említett komoly anyagi áldozatokat és a többi - ha úgy tetszik, érzelmi - tényezőt összegezve megéri-e nekünk birtokolni az adott ingatlant.

Most arról írok, szándékosan kendőzetlenül sorolva az összes szempontot, hogy mi milyen célból vá…

Plátói szerelem I. (#házak)

Ha van valami, aminek feketeöves nagymestere, örökös világbajnoka vagyok, akkor ez az. Irtó jó szemem van ahhoz, hogy tizenkétezer-kilencszáznyolcvan ingatlanhirdetésből kiszúrjam azt az egy különleges házat, amelyikbe majd nagyon bele tudok szeretni. És amelynek a nem-birtoklása nagyon fog majd fájni. Lamentáló-retrospektív poszt, a végén pozitív perspektívával.

Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szenvedésteli periódusaim lesznek, furcsa is átélni őket nekem, aki életem összes traumája után egyféle nem voltam sosem: depressziós. Ez nem az, de hullámokban hasonló - és nagyon nem jó.
Ijesztő ennyire fixálódni valamire. 
És, basszus, az ember évekig tudja csinálni (per definitionem). 
Racionálisan tudja, hogy már nem kell neki és nem is lesz az övé, emocionálisan azonban még nem tudja lezárni.
Az összes platonikus érzelemmel kapcsolatban a leszokás rögös útján haladok; sokat segítenek a kávézáskor olvasott velős mondatok.
"Az idő értékes. Okosan pazarold."
Vegyük például azt a…