Mivel most nincs időm hosszabban írni, zárjuk ezt a nyári hónapot a legjellemzőbb fotókkal.
A dezodorkészítés eddig félsiker: maga a gyógynövényszedés és -vagdosás folyamata igazán megnyugtató, az eredmény viszont még nem lenyűgöző.
Ahogyan az Instagramon is láthattátok, elkészült az ültetősarok a sütögető mellett, és kicsit stylingoltam is. Egyébként a kis seprű nem is 59.- forint volt anno, hanem 65.-, mint azóta rájöttem. :P Nem egyszerű egy év után visszatérni erre a platformra, na.
Megpróbálunk megmenteni olyan százéves dolgokat, amelyek, miután alsó hangon tizenöt évig áztak a tető nélküli pajtában, első látásra menthetetlennek tűnnek.
Újra és újra megdöbbenek azon, hogy ezek a közel húszéves könyvek még mindig a legjobbak. Utazás helyett olvasgattam őket, és teljesen készen voltam. Ha a jövőben sehová nem juthatnék el, csak ebbe a két országba, egy szavam sem lenne. Tudtátok, hogy a blog egyenesen róluk kapta a címét?
Olyan érdekes belegondolni, hogy -- miközben szeretem, amit a hétköznapokban csinálok -- valószínűleg fotósnak kellett volna lennem, annyira leköt a fényképezés, soha nem tudom megunni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése