Amióta csak ismerem a házat, beárnyékolta az összhatást, hogy hátul, az árok felől egy hatalmas, időjárás kikezdte fal magasodott. Bármilyen szép az utcai homlokzat, a szégyenfolt uralta a látványt.
 |
| a szomszédból fotózva |
"Ezzel mindenképpen csinálni kell valamit," jutott eszembe minden egyes hazaérkezéskor, de tehetetlennek éreztem magam: száz négyzetméternyi felület, ferde árokparttal, és nyilván borzasztó állapotú vakolattal.
Idén mégis sikerült kipipálni ezt a tételt: annyira elütött az utcai homlokzat sok helyen már kijavított falától, hogy beszorítottuk még az őszi rossz időjárás előtt ezt a "bepucolást" is.
A munka dandárját nem mi végeztük el, de arról az 5%-ról írok részletesebben, amibe besegítettünk, mert arról van több tapasztalatom.
Szóval, a mohos felületről fejmagasságig lecsiszoltuk, amit tudtunk, a többit állványról csinálta a kőműves. Ahol üregesnek éreztük a vakolatot, ott kőműveskalapáccsal levertük. Érdekes módon a legtöbb helyen nem volt vállalhatatlanul rossz a fal. Ezután a szakember kijavította a hibákat, és színezett kültéri alapozóval előkészítette a felületet.
Mivel északi fal, időjárásálló homlokzatfestéket választottunk ide, majd kezdetét vette a színezés.
Öhm, nem tudom, honnét vettem a bátorságot ahhoz, hogy 15-20 liter festéket halvány okkersárgára keverjek ki otthon, a teraszon, de annyit elárulhatok, nem hozzám hasonló amatőröknek való feladat. Ugyanis halvány okker nem = fehér + okker!
 |
| szenvedés // pacsmagolás |
Egyszer, régen azt a tippet kaptam a festékboltban egy festőtől, hogy lábazat-/betonfestékkel színezzek, mert sokszor jobb, mint a pigmentek. Ez eddig többnyire működött is, viszont mindig kisebb mennyiség kellett, plusz itt volt Csalhatatlan Szemű H. (A lábazatot még így is újra fogom egyszer festeni, mert nem elég sötét.)
 |
| színpróbák |
Most azonban a fehér alapfesték nem akarta az igazságot. Először barackjoghurt, később mindig, újra meg újra csakis cappuccino színű tudott lenni. Esetleg csokis cappuccino. A végső, kétségbeesett köröm során, amikor már az is eszembe jutott, hogy mint egy hot-dog árus, veszek 5 kg-os ketchup-öt, mustárt és barbecue szószt, és azokat öntöm bele, megtanultam a festékboltban, hogy színtelen bázisból kiindulva jóval egyszerűbb ám elérni a kívánt árnyalatot, mint fehérből. Sőt, van olyan jelenség is, ha túladagoljuk a színt, hogy "visszafehéredés". Szuper...
Elhoztam háromféle olasz pigmentet (okkert, barnát és feketével tompított narancsot, de egy napsárga vagy citrom sem ártott volna még), és lesz, ami lesz alapon készítettünk egy végleges változatot. Szerintem szép lett, és közelít a halvány okkerhez. A párkány itt is elütő színt kapott. Nagyon szeretek ránézni. Az sem érdekel, hogy az aktuális kedvenc, valószínűleg nem pótolható gatyámat is festékmintákkal pöttyöztem tele. Mindig erre a sikerre fog emlékeztetni. :-)
Csodás lett! Nagyon jó látni, hogy mindig haladtok, fejlődtök. Tudom lassú, de amíg valamennyi fejlődés, annak mindig lehet örülni. 🙂❤
VálaszTörlésemiGrants, és amikor látod, hogy valami megszépült, rögtön feltűnik a következő pont, ahol érdemes rendet rakni/festeni/takarítani. Ezt nem panaszkodásból írom, nekem is jó érzés.
Törlés"Csak" az 5%, amit végeztetek, az is hatalmas munka. Az összkép rengeteget változott!
VálaszTörlésLuca
Kösz, Luca, bár a munkának hátul sincsen még vége (egy délutánt például azzal töltöttem, hogy sűrű dróthálót és farácsot szereltem a szerszámos ablakára az egykori málló farost helyére),most jó hazaérkezni bármelyik irányból.
Törlés