Ugrás a fő tartalomra

Dió, fotó, háló, fúró

Élmények az elmúlt időszakból:

A legöregebb diófa egyik, háztetőt veszélyeztető ágát sikerült lefűrészeltetni. Csak pár fotóm van, a telefonom a tömeges törlés ellenére sem enged fényképezni. Szinte fizikai fájdalmat éreztem, amiért nem tudtam megörökíteni a halom rönköt, később pedig a felhasogatott fát, olyan szép volt a szerkezete. Mindegy, ezt a telefonos tárhely-ügyet is meg kell oldanom most már. Ja, és dió idén sem lesz, úgy tűnik. Mogyoró viszont egy-egy marékkal van (ennyit hagytak a mókusok), és körtével csodálatos.

Szeptemberben kétszer is úsztunk a Balatonban. Pontosan így szeretem, úgy is mondhatnánk, keresem a hasonló alkalmakat: forró levegő, hűvös víz (a Dunánál nőttem fel, a 21 fok teljesen rendben van), emberek csak elvétve. Egy órára miénk volt a tó és a part, a stégen gubbasztó vízimadarakat és cikázó fecskéket néztünk. Imádok úszni, jobb ember leszek tőle. Idén ez (úgy értem, az úszás) talán tízszer sikerült, de ennek is örülök.

Voltam megint a padláson, és lehoztam a csirkehálós faliszekrényt; legyen valami haszna is annak, hogy állandóan föl kell menni. Fogalmam sincs, mi volt az eredeti funkciója; most a kis konyhába fog kerülni, miután alaposan fertőtlenítettem. Szuper, mert ha kap egy belső polcot, minden fűszer/ecet stb. elfér majd benne, és tökéletes a kékesszürke színe is (talán emlékeztek, abban a helyiségben szürke metrócsempe van a falon).

Tükröt, néni-bácsi keretezett képet, polcot, edényszárítót, konyhaszekrényt, fürdőszobapolcot fúrattunk föl, és nagy rendrakás folyik mindenhol. Fényképeim a mondott okokból még nincsenek, de dolgozom az ügyön. Ezen az ügyön is.





Megjegyzések

  1. Remélem még nem írtam, minket pár éve ért utol a diófa végzete. Előtte diót dióval ettünk, soha annyi diós sütemény nem készült nálunk. Azóta évente kétszer hullatja a leveleit, miközben a szomszéd folyamatosan vágja le a beteg fa átnyúló ágait. Igaz idén nem, tán már érzi, hogy holt fa. Ahogy halott a könyék összes diófája. Tragédia.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehetséges, hogy országos méretű védekezésre lenne szükség, mert (nálunk legalábbis) ez sorozatban a harmadik év, amikor a kártevo győz...

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...