Ugrás a fő tartalomra

Leszakadt a pajta

Szerző:
Világos, hogy a gyerekdal (Rajta, rajta, leszakadt a pajta, / Benn maradt a macska) nem véletlenül keletkezett, hanem súlyos tapasztalatok alapján írta az egyszeri szerző vagy a közösség, értitek. És most hagyjuk a pajzán értelmezéseket [Nyitva van az aranykapu...], engem az építészeti vonatkozás érdekel. A mi téglapajtánk teteje, hála az égnek, nem ránk omlott és nem valamilyen macskára (remélem!). Viszont jó alaposan szakadt le, meg kell hagyni.



A házat részben azért vettük meg, mert tartoznak hozzá melléképületek. Ezek közül a legérdekesebb a téglából épült pajta, amelynek néhány éve leszakította a tetejét a vihar - pontosabban a vihar által jól megtépett, a telek mögötti árokparton álló, hatalmas fák belengése. Nota bene, azokkal a fákkal valamit csinálni kell nagyon hamarosan...

De nekünk, naiv házvásárlóknak így is kellett.


Most ott tartunk, hogy az életveszélyesen belógó szarufákat, cserepeket, kicsavarodott téglákat leszedettük, generáltunk ezáltal két hatalmas sittkupacot, illetve nyertünk - nyilván nem szuper állapotú - faanyagot, téglát és cserepet.


Belülről még nem mutatom meg a pajtát - ez az egyik része a "birtoknak", ahová amikor belépek, majdnem mindig felhagyok a reménnyel, hogy valaha ki lehet ganéjozni ezt a helyet valamikor is rend lesz itt.




Az egész nagyon romantikus. Mindenfélét belelátok ebbe az épületbe, és meg akarom menteni. Kellene rá ideiglenes tető, ehhez tanácsokat szívesen fogadok.


Mit gondoltok?





Címkék:

Megjegyzések

  1. emiGrants2017. szeptember 12. 5:16

    A legjobb helyeken mindig bedōl valami. Nálunk az egyik ház teteje dõlt be Nagy csikorgással olyan hangosan,Hogy a failure másik végén is hallották. Van atmoszférája a helynek, Roy már várka, Hogy mint "special adviser" segíthessen.☺️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. country komfort2017. szeptember 13. 12:08

      EmiGrants, Roy, jöhet mindenféle barn-inspiracio és hazai tapasztalat! Pl. amikor az egész falu hallotta, akkor hagyományos tetőt epitettetek rá v. Csak ideigleneset? Esetleg csak dolgozni kellett? És mennyi ideig maradt "nyitva"?

      Törlés
    2. emiGrants2017. szeptember 13. 16:56

      Kb. 15 hónapig maradt nyitva, mert 1998 nyarán dőlt be és 1999 őszén lett megcsinálva. Az a tető már végleges volt, és szerintem nálatok is az a lényeg, hogy tudni kéne mikor lesz rá módotok rendesen megcsináltatni. Ha egy éven belül, akkor talán nem kell rá semmi, de ha hosszabb, akkor valami ideiglenes tető kellene, mert a téglasor teteje el fog kezdeni szétmállani. Hullám pala ideális, vagy esetleg hullám lemez fémből, mint ideiglenes tető. Nem olcsó az sem, de azt később másra is esetleg el lehet használni. Alényeg az, hogy a fal teteje ne ázzon. Esetleg valami nívós fóliát lehetne húzni csak a fel tetejére, hogy távol tartsa az esőt, de azt nehéz biztonságosan lefixálni, télen a vihar széttépheti. Más ötlet nincs! Puszi Júlia és Roy

      Törlés
  2. emiGrants2017. szeptember 12. 5:17

    *falu
    *várja

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
30 megjegyzés
További információk

Hovatovább*

Szerző:
Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez
4 megjegyzés
További információk

Lomtalanítás '23

Szerző:
Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má
3 megjegyzés
További információk