Ugrás a fő tartalomra

Mi az, amit tilos vennem?

Komolyan: ahhoz képest, hogy törekszem a felesleg eltüntetésére, csak halmozódnak a mindenfélék.

És ajándékozódnak (nekem).


Úgyhogy, a kedvenc filozófiám ("használjuk, amink van") jegyében egy darabig tiltólistásak a következők:

  • fémdoboz
  • mécsestartó (akkor sem, ha lámpás és nagyon jól néz ki)
  • bögre, csésze
  • befőttesüveg (akkor sem, ha vintage) (nem, akkor sem, ha mason jar és akciós)



  • képkeret
  • csomagolópapír
  • üdvözlőkártya
  • kaspó
  • díszpárna
  • ágytakaró
  • dohányzóasztal
  • szakácskönyv
  • barkácsgép (mindenféle)
  • irattartó
Az a jó, hogy ezek lesznek egyúttal az előttünk álló időszak projektjeinek alapanyagai. Ezért nem szabad kidobni őket, a meglévőket!!! :D


Ti mit húztatok le az (impulzus)vásárlási listáról?


(képek innen)



Megjegyzések

  1. Lehet itthon kapni valahol mason jar üvege?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Itt nézz körül: http://bluebirdie.hu/termekkategoria/ball-befottesuveg/

      Törlés
  2. Szia, Emese,

    azt hiszem, gasztroblogokon olvastam, hogy Ball üveget nem nagyon. Van ez a fajta, ugye: https://www.butlers.hu/konyha-es-etkezo/konyhai-eszkozok/konyhai-tarolas/taroloeszkozok-tarolouvegek/quattro-stagioni-befottes-uveg-0-5l Ismered?

    VálaszTörlés
  3. Hű de jó, hogy megint vagy. Ha jól számoltam kb. 4 hónapig nem posztoltál. Biztos van köztünk valami telepátia féle, mert míg úgy általában magától szoktak előkerülni posztjaid, ma magamtól néztem meg, hátha van valami a blogodon, és volt!! Hogy komment is legyen, hát: 1. az etetőszék csodaszép lett. Nagyon jó az a szín amit kikevertél. 2. a marrakeshi cementlapok csodásak. Alátétnek én is szeretnék egyet, de valahogy, és akármennyire szépek, egy egész konyhát vagy gangot nem tudnék teljesen betakarni velük. Túl sok nekem annyi minta egyszerre. 3. Náunk nincs letiltva semmi, mert nem szoktam impulse vásárolni, de amikor nagy ritkán megteszem, akkor úgy érzem, hogy megérdemlem és mindig találok neki egy kis helyet valahol. Persze tudom, abból nálunk több van, mint nálatok! :-)

    VálaszTörlés
  4. Kaspók, kosarak, ünnepi díszek... tegnap is kibírtam, hogy ne vegyek, van elég. Magammal igen szigorú vagyok, az ajándékvásárlában kevésbé. Amire viszont nagyon vágynék, egy fél virágbolt felvásárlása - 100 szál tulipán és társai :) Majd egyszer...

    VálaszTörlés
  5. A dohányzóasztal kívételével minden jöhet a listádról, nálam ezekből nincsen felesleg. :))

    VálaszTörlés
  6. Hiányoznak a bejegyzések :(!
    Nekem a szőnyegek a gyengéim, de drága mulatság, így még nem sok van itthon, csak 1 db, amit épp nem használunk. Azt is lehetne, csak a kisfiam még mindig malac :), ezért később teszem ki újra valahova. Mivel keveset járok olyan helyre, ahol lakber cuccot lehet venni, ezért nem halmozódott fel a fent említettekből semmi. Nekem inkább a kence-ficék és a turkálós ruhák a kedvenceim. Parlagon nem hever semmi, de ezek lassan nem férnek el itthon. Na jó a kencék igen, de a ruhákat át kellett néznem és adományoztam jó párat közülük.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p