Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - különkiadás: ipari stílusú hálószoba

Vicces, de nagyon lefoglal a blog, miközben több napja nem posztoltam semmit...

Képzeljétek, a múlt héten elkészítettem az egyik interjút, amire több mint két éve várok! Eddig máshol nem látott képekkel és fantasztikus játékkal körítve napokon belül itt lesz, a blogon. Ünnep a javából, meglátjátok.

Szinte párhuzamosan a fent említett találkozással egy kedves ismerőssel is új riportot készítettem, amelyből legújabb munkáiról is sok minden kiderül... tőle is lehet majd nyerni valami teljesen egyedit.

Tegnap pedig két-három órán át ismét spejztakarítást rendeztem, és elég jó számban találtam "jé, nekünk ilyenünk is van?"-jellegű karácsonyi mütyüröket. Ilyenkor mindig megszáll és megnyugtat az érzés, hogy milyen... gazdagok vagyunk. Miközben nagyon nem, de biztosan értitek, miért dob fel egy tucat gyertya, egy pár LEGO-kocka és Barbie-ra való csizma :D, két csillogó füzér, egy kis vászonzacskónyi dió és nyolc darab szép formájú befőttesüveg. Bemutatom majd, hogy miket készítettem belőlük.

Na de, amíg a felsorolt dolgokkal és a munkákkal haladok, kérlek benneteket, hogy pontozzatok!
Tudom, hogy az echte country stílustól olyan messze van ez a szoba, mint Makó Jeruzsálemtől, mégis úgy gondolom, hogy mivel az ipari stílus mindenhol nagyon tarol, fontos róla beszélnünk. Hány pontot ér ez a szoba (1-10-ig) és miért?






Megjegyzések

  1. Nekem nem jön be az ipari stílus. Értem és elismerem a hangulatát, de nehéz eltalálni azt az igazit, amiről szólna, a melléfogások pedig egyszerűen rondák. Gyerekszobába főleg nem való szerintem. Egyáltalán meleg családi környezetbe nem való. Kísérletezzen vele az, aki egyedül van, esetleg párban, merész, és kreatív akar lenni, de gyerek mellé...:) Hát nem is tudom. :)

    Varga Betty

    VálaszTörlés
  2. Az ipari stílust szeretem, de erősen ötvözve lágyabb tárgyakkal. Én az utángyártott iparit nem értem, pont a lényegét veszti el ezzel.

    VálaszTörlés
  3. Nem értem, hogy ez a piros-fehér, zászlócskákkal-képecskékkel-mütyürökkel giccsesített izé mitől "ipari"? Attól a nyomorult, látványosan utángyártott gázkészüléktől? Az indusztriális stílusban alapvetően a tér a meghatározó, itt éppen ez ELEVE szűkös, tehát alkalmatlan.

    VálaszTörlés
  4. Nálam 0 pont. Nagy ipari stílus-fan vagyok, de ebben semmi sincs belőle. Az, hogy a buntingtól a hideg lel, csak egyéni probléma, de egyébként hol itt az industrial? Nagyon szeretlek olvasni, várom is a folytatást, de ez most melléfogás volt ... ne haragudj...

    VálaszTörlés
  5. Ipari vagy nem ipari, ez a szoba nekem túl fehér. Mondjuk egyetértek egy-két kritikával, mint, hogy az iparihoz magas, nagy terek kellenek és ez igazán nem az, meghogy igazán nem úl sok iparias dolog van benne. Ugyanakkor, ez mitõl gyerekszoba? Az elefánt vagy a benzinkút miatt? Hát!?! És melléfogásnak nevezni egy egyszerü kérdést, hát szerintem az volt a melléfogás!
    Én olyan 2-re osztályoznám, ha nagyon muszály.

    VálaszTörlés
  6. mi ebben az ipari? nekem is ugyanez a kérdés fordult meg a fejemben... az a kis mű gázkészülék pedig inkább gyerekeknek való játék vagy mi célt szolgálhat??? egyébként nekem ezen darab kivételével tetszik a szoba...

    VálaszTörlés
  7. jajj, most látom h ez egy gyerekszoba akar lenni.:( annak nagyon gyenge, sivár, legalábbis a képen látható része...

    VálaszTörlés
  8. Ne értsetek félre: a Tízből mennyi? rovat lényege épp az, hogy pontozni kell. NAGYON nem az, hogy csupa olyan szobát teszek fel, ami nekem bejön, és jól megsértődöm, ha ti nem adtok rá max. pontot. :D Szóval, nekem sem igazán tetszik. Ami jó benne szerintem, az a szőnyeg, a gardrób a kosarakkal és a bunting (zászlófüzér) - mert én az utóbbit még mindig imádom. 4 pontot adnék rá, és én is inkább bénának, mint menőnek látom azt a GAS feliratú izét. Amúgy pedig "industrial country" címkével látták el a képet az eredeti helyen, a linkkel még adós vagyok. Abban, persze, igazatok van, hog yaz echte ipari stílus más.

    VálaszTörlés
  9. Nem a szívem csücske, de százszor szebb mint az összes béna, ízléstelen gyerekszoba ami eddig itthon láttam (elég csak az ingatlanok.hu oldalra felmenni, hogy mi az itthoni ízlés). Béna vakuljakmeg falszínek, mert a gyereknek legyen MINDEN színes, össze vissza, a harmóniátlan, gagyi szobák. Pedig a gyermekünk ízlését is mi formáljuk.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…

Saját kútfő (1. rész)

Megvettük a házat másfél évvel ezelőtt, és annyira naivan bólintottunk egy csomó hiányosságára, hogy ma már csak mosolyogni tudok rajta. Derékmagasságig vizesedik a fal? Semmi gond, majd ezzel kezdjük! Lóg a nyári konyha ajtaja a zsanérról? Hát, igen, érthető, nem mai csirke már. Nincs teteje a kútnak? Persze, azt sem fogjuk így hagyni. 

Hogy is hagynánk így.
Ez a csillogó szemű, felújításra kiéhezett, elhamarkodottan sokat vállaló hozzáállásom - a korlátozott anyagi lehetőségekkel párosítva - azóta sok fejtörést okozott saját magamnak, de szerencsére, a kút még a könnyebben teljesíthető feladatok közé tartozott. És már nagyon bökte a szemem a téglákkal lenyomott, ferdén odacseszett ráhelyezett paladarab is.
"Csak" anyag kellett hozzá - és ember. 
Mondom, naïveté...
Volt terv a fejemben, le is rajzoltam filccel, khm, perspektivikusan, egy darab papírra, aztán finomítottam rajta, győzködtem a kiszemelt embert, hogy menni fog ez neki, a gyerekeket pedig minden sétánál figyelmez…

Hidegburkolat: a győztesek I.

Vettem a bátorságot: a házban egyik este a telefon kijelzőjén látható kép alapján választottam ki a fürdőkbe kerülő padlólapok közül a két befutót úgy, hogy nem láttam őket bemutatóteremben. Merész, majdhogynem vakmerő módszer, ugye? 

Csak saját felelősségre szabad ilyet csinálni! 
Nem nagyon okos dolog akkora horderejű döntést, mint amilyen az éveken át nézendő hidegburkolatok kiválasztása, online meghozni, de az a helyzet, hogy az előző burkolatos bejegyzésekben (1. rész & 2. rész) taglalt, bemutatótermekben gyűjtött inspirációkat így absztraháltam (vagy mi), a rendelési idők miatt ki akartam mondani az utolsó szót és hát, állati jó szemem van. Nem bántam meg a választásaim, sőt. 
Tudtam, hogy szofisztikált, időtálló, nem vibráló, nem túlzottan markáns vagy túl divatos mintájú, alapszínüket tekintve mindenképpen világos lapokat akarok (a fő fürdőszoba eléggé sötét), ha lehet, kis csavarral, mert a visszafogottan vízparti stílusú nyaralóba ez belefér. Így lett egy pici poén is, és…