Ugrás a fő tartalomra

Felező tizenkettes

 1. A múltkor elfelejtettem írni, hogy pontosan értem és át is élem a (blog)írásnak azt a motivációját, amit Karinthy Frici fogalmazott meg felülmúlhatatlanul.

2. A múltkor azt is elfelejtettem írni, hogy nem mindig vagyok tudatában, mert közben írok, de gyakran "stank face" arckifejezéssel hallgatom a számokat, ha igazán lenyűgöz valami. Szerencsére, kevesen látják ezt. 

3. Nagyjából egy éve egyébként nem megy annyira a hajnali kelés, de nem baj. Örülök, ha jól alszom.

4. Majdnem vettem vastag, kinti inget, de mintha lenne egy régi, kockás darab itthon, ami éppen jó lesz. Muszáj megértetnem magammal, hogy a több mozgás-kevesebb kakaós csiga mindig jobb, mint az új ruha. 

Drukkolok a felettes énemnek az ösztön-énemmel vívott csatában.

5. Berendeztük a nagy komódot: olyan, mintha ide teremtették volna, a Gerendás szoba sarkába.

6. Éppen a Toldit olvasom valakivel sorról sorra, mint annak idején Géher tanár úrral Shakespeare-t. Mekkora zseni Arany. 

#stankface 

#eternity

--------------------------------------------------✂️✂️✂️✂️✂️✂️----------------------------------------------------

7. Egyszer összeszedem magam, és végighallgatom azokat a számokat, amelyekre a Jazzma-interjúkban hivatkoznak a megkérdezettek. Kíváncsi vagyok, hogy a Binder-féle Bartók tetszene-e E.-nek. Ilyeneket kellene csinálni a vírushelyzet alatt - és valóban, arra is jó a blog, hogy jelezzem magamnak: itt az ideje kicsit lágyabban, élményszerűbben tölteni együtt az időt.

8. Az infrafény állati jó a könyökömnek. Úgy érzem, nem belemagyarázás meg placebo-.

9. Jó volt a havazás és még a hólapátolás is.


10. Sokszor szándékosan beszorítom magam úgy, hogy tizenöt-húsz percem legyen valamire, és akkor nincs kecmec, meg kell csinálni. Ezzel a módszerrel szoktam felsöpörni, felmosni, így festettem le a drótos szekrény polcait, majd mutatom őket készen is.

11. Várom a telefonomhoz a memóriakártyát, az új tokot és fóliát, mert nagyon gáz, ahogyan most kinéz/működik.

12. Készen van a kis fürdő zuhanytálcája, meg is ünnepeltük, ahogy illik.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr...

Nyerj BeCake' tortatartót! - interjú és játék a TeaRoom gasztrobloggereivel

November 2-án lesz a Country Komfort második születésnapja! A tavalyi torta és a hozzá kapcsolódó játék annyira jó emlék maradt, hogy biztos voltam benne: idén is megünnepeljük a blogszülinapot. Bemutatom a TeaRoom gasztroblogot: három tehetséges lány, Edi, Vera és Eszti írja, akik receptjeiket igényes grafikákkal, gyönyörű fotókkal, egyéni ötletekkel fűszerezik. Ráadásul a bloghoz kapcsolódva egy önálló, hiánypótló brand is létrejött: a BeCake' tortatartó-manufaktúra. Végre nálunk is hozzá lehet jutni ilyen szépséges tortatálakhoz - olvasd el az interjút, és ha szeretnél nyerni egyet, játssz velünk! (A blog születésnapján bemutatom azt a szuper tortát, amit a lányoktól kaptam. Mert torta nélkül nincs szülinap. :-)) Miért a (Green) TeaRoom nevet választottátok a blogotoknak? Amikor megalapítottuk a blogot, akkor mindhárman a Greenroom-nál, egy kreatív ügynökségnél dolgoztunk. Napról-napra egyre többet esett szó a mi kis hobbinkról, melyet végül egy blog for...

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy...