Ugrás a fő tartalomra

Új ház - új élet!

Pontosabban: régi ház, új élet...


Több mint két évvel ezelőtt írtam utoljára, mert a blogírás mellett/helyett annyi örömöt találtam a családi életben és mindenféle másban, hogy úgy éreztem, nehezen fogom csak tudni folytatni - ráadásul, ha az írás nem munka, hanem kedvenc időtöltés, akkor érezzem is úgy, gondoltam.

Tudtam, hogy bezárni viszont nem fogom a videkistilus.blogspot.hu-t.

Éreztem, hogy a folytatásához kell az újabb muníció. És meg is találtam.

Új házunk van.



Egy nagyon régi, összetetten problémás, és máris eléggé szeretni való darab. Sok munka jár vele, és még nem vagyunk biztosak abban, hogy bírni is fogjuk.



Lesz miről írni - gépelem, és közben újra érzem az izgatottságot, a motivációt meg a várakozást.
Természetesen nem azért vesszük meg a házat, hogy legyen tárgyam a blogra, ha-ha, de már a megvételéről is van mit mesélnem... 



Mit szóltok hozzá?








Megjegyzések

  1. Szia, örülök, hogy visszatértél, izgalommal várom a beszámolóidat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, Holdgyöngy, én is örülök, hogy újra látom a neved. Szeptembertől sűrűbben írok, addig is próbálom folytatni a történetet legalább még egy epizóddal.

      Törlés
  2. Jaj de jó! Judit, már megint írsz!!! Nagyon hiányoztál, bár én is jó jelnek vettem, hogy nem zártad be a blogod. Olyan jó lenne megint találkozni, talán mindannyian kijöhetnétek hozzánk, vagy mi mehetnénk megnézni az új szerzeményt, sőt, szerintem mind a kettő, az a legjobb verzió! A képek sokat igérőek. Mekkora a kert? És maga a ház? Posztoljál sok képet és várjuk a híreket. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dear emiGrants, jönnek hamarosan a képes beszámolók, most sok még a tennivaló, de lassan visszaszokom. A kert a mi fogalmaink szerint irdatlan nagy - jelenleg abból látszik ez, hogy két órai görnyedezős-megfeszített munka után EGY KICSIT jobban néz ki. ;)

      Törlés
  3. Hahó! Örülök én is a folytatásnak.:) Pár havonta idenézegettem, történt-e valami.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szilvi, nagyon rendes tőled - lesz majd instagram, Facebook gyors bejelentkezés is.

      Törlés
    2. Szilvi, nagyon rendes tőled. A rövidebb, gyors bejelentkezésekhez lesz majd Instagram és Facebook is - itt fogom jelezni, hogy mikortól.

      Törlés
  4. Szia! Én is örülök, hogy előkerültél! Máris érzem én is azt az izgatottságot, ahogy leírtad. Drukkolok és irigyellek is érte. Puszi!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kinga, hajh, egy jó építész mi mindent tudna itt kitalálni! Kösz a drukkot. Van mihez... nagyon sok a probléma és nagyon sok az öröm már most. Tudósítok majd, ősztől rendszeresebben, folyamatosan gyűjtöm a témákat + a fotóanyagot.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p