Ugrás a fő tartalomra

Vidékies alapdarab 4./12: a cementlap

Régóta tudom, hogy a burkolatokon sok múlik. Nagyon sok (lásd azt a bizonyos korábbi bejegyzést)... Legutóbb egy fantasztikus helyszínen megrendezett pop-up store és kiállítás közben erősödött meg bennem az elhatározás, hogy valamikor, valahol kell nekem cementlap. Ha egy darab, és edényalátétnek fogom használni, akkor is.


Persze, kiérleltebb a terv: legelőször valószínűleg maradék mezei padlólapok között, *egyszer, majd az álomházban* egy szoba közepén lesz dekorációs elem pár darab cementlap, a marrakeshcementlap.hu-ról. Hiába iszonyú menő a patchwork-lerakás, legjobban az eredeti mintázatokat szeretem, például ezt nagyon.

A Marrakesh Cementlap manufaktúra-jellegével mi, vásárlók csak jól járhatunk: a tulajdonos időről időre maga ellenőrzi a gyártás folyamatát Marokkóban. A minőséget, a színeket, mindent. (Azután persze nem robogón, hanem hatalmas konténerekben utaznak az igencsak súlyos darabok.)


Anno, amikor még csak néhány mintát gyártottak, egzotikus tárgyakkal kiegészített fényképeiken ismerkedtünk a lapokkal. (Tényleg, valamikor puffot is szereznem kell majd, imádom.)




Majd elkezdtek gyűlni a referenciák: mostanra számtalan magánlakásban és étteremben, kávézóban figyelhetjük meg a Marrakesh cementlapok térhódítását - polgári, egzotikus, retro, ipari és vidékies stílusú enteriőrökben egyaránt. Észrevettétek, hogy a metrócsempe a falon + cementlap a padlón kombináció szinte alapértelmezetté vált? Ezért kicsit neheztelek is, *egyszer, majd az álomházban* muszáj lesz valami egyedit kitalálni a falra, és nehéz lesz nem mellényúlni.









A rengeteg ötlet közül az egyik: szőnyegszerű lerakás.


Jöjjön az aktuális fő-fő kedvenc képem. Biztosan azért, mert nekünk is van ilyen - lomtalanításból megmentett - fotelpárunk, meg hát azért, mert ezzel a stílussal azonosulok a legkönnyebben.


A már emlegetett patchwork-változat egy werkfotón:


...és a végleges berendezéssel.


Összegezve: színfoltként, minőségi burkolatként, hangulati elemként is zseniális a cementlap, és ma már akkora választékban kapható (közel 200féle van most), hogy nagyon komoly feladat kiválasztani a kedvencünket. De egye fene, valahogyan megbirkózunk ezzel is. :-)








A Marrakesh cementlap weboldalát itt, Facebook-oldalát itt találod.
A fotók a Marrakesh Bt. tulajdonai.

Megjegyzések

  1. De jó, hogy újra vannak bejegyzések! és ilyen sok jó kép!
    Nagyon tetszik ez a stílus, de én csak edényalátétben gondolkodok egyelőre. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, Szilvi,

      köszönöm a dicséretet, próbálom tartani a rendszerességet most már. Amióta írtad ezt, fellelkesültem, és lett is cementlap- alátétem. Hogy ne csak beszéljek róla. :-) Hamarosan lefotózom, és felkerül a FB-ra.

      Törlés
  2. Ez eszméletlenül jó! Bár nekem a falon jobban tetszenek a minták. Szóval én, ha cementlap, ha nem, tuti a falra tenném. Meg újabban a mozaikba szerettem még bele. Találtam is egy cikket a múltkor, nekem nagyon tetszik: http://lakberinfo.hu/belsoepiteszet/burkolatok/2015-03-11-varazslatos-szinek-es-mintak-a-sicis-mozaik-23/
    Üdv, Vera

    VálaszTörlés
  3. hello nàlam lennének retro tisztiott mintàs cementlapok akit èrddekelne hivjon06305460217

    VálaszTörlés
  4. hello nàlam lennének retro tisztiott mintàs cementlapok akit èrddekelne hivjon06305460217

    VálaszTörlés
  5. hello nàlam lennének retro tisztiott mintàs cementlapok akit èrddekelne hivjon06305460217

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…